A budapesti Szépművészeti Múzeum 1896-os megalapítása óta az ország kulturális életében igen fontos szerepet tölt be. A Schikedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett épület 1906-ban nyitotta meg kapuit a budapesti Hősök terén, s az eltelt 107 esztendőben látogatók egymást követő generációi gyönyörködtek úgy az épületben, mint a benne őrzött műtárgyakban. A múzeumban hat állandó kiállítás tekinthető meg, ezek az alábbiak: Egyiptomi Gyűjtemény, Antik Gyűjtemény, Régi Képtár, Régi Szobortár, 1800 utáni Gyűjtemény és Grafikai Gyűjtemény.

Az állandó kiállításon bemutatott műtárgyak a művészet történetének több ezer éves fejlődését, változását szemléltetik kiváló névtelen, valamint ismert mesterek alkotásaival, akiket terjedelmi korlátok miatt lehetetlenség felsorolni, álljon itt csupán néhány név a sok közül: Dürer, Raffaello, Giorgione, Tiziano, El Greco, Velázquez, Goya, Delacroix, Monet, Manet, Renoir, Gauguin!

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem az ország egyik vezető kutató- és oktatóegyeteme. Európai szinten versenyképes képzései és kutatási programjai a gazdaság, a kultúra és az innovációs törekvések fontos tényezői.

A BBTE Magyar Tagozata a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyarul oktató és tanuló egyetemi polgárok közössége. A magyar tagozaton 2013-ban BA-szakon illetve MA szakon összesen 6000 hallgató tanul, és 500 oktató dolgozik. A tagozat és Kolozsvár egyetemi életét számtalan tudományos rendezvény, szakkollégiumi, kulturális és sportesemény gazdagítja.

Az idei Kolozsvári Magyar Napokon, augusztus 22-től, az intézmény színes programkínálattal várja az érdeklődőket a Farkas utcában.

A víz múzeuma

Mire képes a víz ereje? Hogyan működik a láncos kút vagy az archimedesi csavar? Hogyan védekeztek az árvizek ellen egykor és napjainkban? Hány lépés a Duna hossza? Az idén 40 éves Duna Múzeum állandó kiállítása 2001. óta hívja látogatóit a víz varázslatos világának felfedezésére.

Interaktív, családbarát tárlatunkon bemutatjuk a hazai víztörténet jelentős eseményeit és alakjait, az ember és a természeti környezet viszonyának folyamatos változását. A pancsoló teremben a víz fizikai és kémiai tulajdonságai kísérletekkel, tapasztalati úton ismerhetők meg, a térképteremben pedig a régi, történeti térképek mellett egy Magyarországot ábrázoló, nagyméretű űrfelvételt is találnak a látogatók. Az árvizekről, a folyószabályozásról és a csatornázásról tárgyak és filmek mesélnek.

A Budapestre látogató turisták legkedveltebb célpontjai közé tartozik a Hősök tere és a Városliget, ahonnan már messziről látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum soktornyú épületegyüttese. Múzeumunk Európa legnagyobb agrármúzeuma, amely 1897 óta fogadja a látogatókat. Évente több százezer turista keres föl bennünket megcsodálni az Alpár Ignác tervezte romantikus várkastélyt, mely az Erdélyben található Vajdahunyad váráról kapta nevét.

A látogatók az állandó kiállításainkat járva végigkövethetik Magyarország mezőgazdaságának több mint ezeréves történetét, valamint a növénytermesztés és háziállattartás hagyományait, megcsodálhatják páratlan vadászati, halászati és borászati emlékeinket, megtekinthetik az erdészet és az erdőgazdálkodás eredményeit, továbbá megismerhetik a lótenyésztés és a lóversenyzés érdekességeit. A múzeum különleges értékei közé tartozik például egy 1852-ben Magyarországra került gőzlokomobil, egy kivételesen gazdag makett- és modellgyűjtemény, számos világbajnok vadásztrófea és művészi kivitelű, régi szőlőprés, továbbá a megdönthetetlen Guiness-rekordokkal büszkélkedő, veretlen versenyló, Kincsem csontváza.

Egyesületünk célja a városi környezet megismertetését célzó innovatív módszerek kidolgozása, alkalmazása és átadása. Ebből a célból olyan projekteket kezdeményezünk és támogatunk, amelyek fokozzák a minket körülvevő városi tér iránti érzékenységet, a passzív szemlélődéssel szemben a kritikus, elemző befogadást és értelmezést segítik elő, és a város alakításában való részvételre motiválnak.

A magyar nyelvterületen az elsők között foglalkozunk az épített környezeti neveléssel, amely a környezeti nevelést kiegészítve, az urbanizáció jelenségére reflektálva vizsgálja és értelmezi a városi környezetet. Ebből a célból egyrészt közvetlenül foglalkozunk gyerekek és fiatalok nevelésével: többek között városismereti gyerekkönyv-sorozatot adunk ki „Tiéd a város" címmel, gyerektáborokat szervezünk, pályázatokat írunk ki, tematikus sétákat vezetünk és társasjátékokat fejlesztünk.

Az EmpirX Egyesület egy 2010-ben létrehozott nonprofit szervezet, melynek elsődleges célja a természettudományok népszerűsítése a gyermekek körében. Célunk olyan interaktív játszóházak szervezése, ahol a gyermekek és más játékos kedvű, kíváncsisággal megáldott emberek hasznos időtöltést, intelligens aktivitást találnak, a természettudományokkal kapcsolatban informálódhatnak, egyes jelenségeket egyénileg tapasztalhatnak meg, mindezt empirikusan, érdekesen, szórakoztatóan és interaktívan.

A Farkas Gyula Egyesület a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézetének háttérintézménye. Célja a magyar nyelvű matematika és informatika oktatás fejlesztése, a tudományos kutatás megszervezése a tanárok és diákok körében, a hallgatók és az oktatók szakmai előmeneteléhez szükséges feltételek biztosítása; a diákkutatás támogatása, szakkollégiumi tevékenység, tehetséggondozás, valamint a tanártovábbképző programok működtetése. Az egyetemi év alatt több kisebb rendezvényt, szakmai találkozót is szerveztünk és hagyományosan támogatjuk a diákszervezeti tevékenységeket is, így a KMDSZ Matematika és Informatika Szak­osztályával és intézetünk diákképviselőivel is együttműködünk közös programok lebonyolításában.

A Nyíregyházán működő megyei hatókörű Jósa András Múzeum a Magyarország legrégibb és legnagyobb muzeális intézményei közé tartozik. Jogelődje az 1868. december 1-jén Nagykállóban megalapított Szabolcs Vármegyei Régészeti Egylet. Az alapítók: Jósa András orvos és báró Vécsey József alispán. Jósa szorgalmazására és az alispán támogatásával régi vágyat valósítottak meg. A lelkes és korát messze meghaladó tudományossággal felvértezett Jósa doktor már ekkor figyelemre méltó gyűjteménnyel alapozta meg a megyebeli régészeti kutatást, melynek ekkortól „hivatalosan” is élére állt, és elképzelhetetlen lelkesedéssel gyűjtötte, illetve ásta ki a „régiségeket”.

Jósa András volt az első, aki a temetőfeltárások során sírrajzokat készített, ezzel az ásatás egyik legfontosabb dokumentációját „előállítva”. Nem véletlen, hogy László Gyula honfoglalás kori kutatásai során nagymértékben támaszkodott Jósa doktor munkásságára.

Az első Gyergyói Múzeum szervezése már 1902-ben elkezdődött, ahol több száz leltári tárgy gyűlt össze az évtizedek folyamán, ám az anyag 1944-ben, a háborús körülmények között megsemmisült. A XX. század elején az összegyűlt muzeális tárgyak egy része a helyi örménység adományaiból került ki. Többek között Tarisznyás Márton nagyapja, akkor még ifjú Tarisznyás János több mint húsz régiséget adományozott a gyarapodó Múzeum-Egyletnek.

Az újrakezdés 1950–51-re tehető, Tarisznyás Márton és Karácsony János kezdeményezésére. Tarisznyást, a Marosvásárhelyen megkezdett muzeológusi tevékenysége után a gyergyószentmiklósi múzeum megszervezésével bízzák meg.

A múzeum megalapítása és első kiállításának megnyitása (a régi Művelődési Házban) 1952-ben történt, s az ezt követő években folytatódik a múzeum anyagának gyarapítása, ekkor az intézmény dr. Csiby Andor és Bálint Ákos tanító vezetése alatt működik.