Kecskemét városa 1902-ben határozta el egy bérház építését, az új „Sugár” (hamarosan Rákóczi) út torkolatánál. Az épület megtervezésével egy fiatal építészt, Márkus Gézát bízták meg. Az épület külső megjelenését a színes majolikadíszek határozzák meg. Az első és a második emelet zöldre festett ablaksorai között a nemzetközi szecessziós minták magyar népművészeti motívumokkal keverednek. Az épületkerámia (majolika, pirogránit, eozin) kivitelezését a pécsi Zsolnay gyár nyerte el.
Az épületet gazdaságossági okokból többfunkciósra tervezték. A földszinten bérbe adható üzletek (pl. kép, tükör, lámpa, cipő) sorakoztak. Az egykori üzletportálok, kirakatok helyén ma már ablakok vannak. Az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó díszterme és egyesületi szobái, a második emeleten pedig három bérlakás kapott helyet. Ennek megfelelően két lépcsőház épült, melyek közül a díszesebb a Pávás teremhez, a másik az egykori lakásokhoz vezetett.
A Pávás terem nevét a festett gipszstukkókból kivitelezett pávákról kapta. Hajdan bálterem volt. A hatalmas ablakok közötti süllyesztett mezőkben egykor tükrök lehettek, a két szív alakú mezőben pedig ornamentális falfestés. A terem ékessége a két Tiffany-üvegberakásos sárgaréz csillár.
Az épület 1983-tól múzeumi célokat szolgál. 1996-tól a Katona József Múzeum állandó és időszaki kiállításainak ad otthont.
A Katona József Múzeum és Cifrapalota foglalkozásai a 10. Kolozsvári Magyar Napokon:
„Kecskemétről jöttünk, mesterségünk címere a KECSKE”:
- – augusztus 22-én,csütörtökön kecskebáb varrása filcből;
- – augusztus 23-án,pénteken 3D-s üdvözlőkártya készítése;
- – augusztus 24-én,szombaton kecskefigura készítése papírból;
- – augusztus 25-én,vasárnap Cifrapalota-makett készítése.
