A múzeumról
Széchényi Ferenc gróf, az ország egyik legtekintélyesebb főura 1802-ben könyv-, térkép- és éremgyűjteményét drága hazájának és a közhaszonnak ajánlotta fel. Példáját az elkövetkező években sokan – a nádor, arisztokraták, polgárok, hétköznapi emberek, sőt egész vármegyék – követték. Így nőtte ki magát a Magyar Nemzeti Múzeum. Magyarország talán legszebb klasszicista épületét 1837-ben Pollack Mihály tervei alapján kezdték el építeni. 1846-ban már kiállításokat rendeztek falai között, 1848. március 15-én pedig lépcsőjéről hirdette ki a forradalmi ifjúság követeléseit, melyekre támaszkodva megkezdődhetett az ország társadalmi átalakulása és modernizációja. Létrejöttének módja és az 1848-as forradalom és szabadságharcban játszott szerepe miatt a Magyar Nemzeti Múzeum ma is fontos része a nemzeti identitásnak.
A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak múltját, továbbá a magyar nemzet történetére vonatkozó emlékeket egészen napjainkig. Több millió tárgyat magába foglaló gyűjteményünkben világhírű régészeti leletek, a magyar történelem és művelődéstörténet felbecsülhetetlen értékű kincsei találhatóak.
Magyar koronázási palást
Múzeumunk páratlan kincse, felbecsülhetetlen értékű relikviája a magyar uralkodók koronázásán viselt egykori palást, amelyet – a rajta olvasható latin felirat szerint – országunk első királya, Szent István és felesége, Gizella varratott 1031-ben miseruhaként a székesfehérvári bazilika számára. A bizánci selyemből készült, aranyszálakkal hímzett öltözetet a 13. századtól használták uralkodói palástként.
A Magyar Nemzeti Múzeum foglalkozásai a 10.Kolozsvári Magyar Napokon:
Mátyás király kora: pénzverés (minden korosztálynak) és színező (elsősorban kicsiknek).
Rákóczi kora: zászlótervezés (kicsiknek).
Görgei és a szabadságharc: ruhapróba (mindenkinek) és személyiségteszt (tiniknek, felnőtteknek).
1989: interaktív játék felnőttek számára.
