Átadta a magyaroknak főterét és egy utcáját Kolozsvár, legalábbis arra az időre, amíg a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében a Kolozsvári Magyar Napok zajlottak, augusztusban. Ilyenkor több a magyar szó a központban, mint a román, a fellépők, a látogatók érezhetően uralják a teret, toleranciára nevelve a többségi társadalmat, az egymásra való figyelésre a kisebbséget.

Kiemelt jelentőségű helyi rendezvénnyé válhat a KMN
Az eddigieket messze felülmúlta, a következők számára pedig biztosabb talajt jelent a Kolozsvári Magyar Napok hétfőn zárult harmadik kiadása – értékelte Gergely Balázs, az eseményt szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Bármennyire jó volt, jövőre ennél is magasabbra teszik a mércét, mert a főszervező szerint még mindig sok mindenen lehet finomítani.

A Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat modellértékűnek tekinthető az egész romániai magyarság számára. A nyolc napig tartó fesztivál megmutatta, hogy a lakossági számarányokat tekintve már-már szórványnak számító Kolozsváron is tud szépet alkotni a magyar közösség, hiszen annak jövője elsősorban nem a mennyiségi, hanem a minőségi mutatóktól függ.

A III. Kolozsvári Magyar Napok zárónapján, augusztus 20-án tartották a Zrínyi 1566 rockopera  erdélyi bemutatóját a főtéri nagyszínpadon. A közel három órás előadást a besztercei születésű Moravetz Levente írta és rendezte. A rockopera után Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, majd Gergely Balázs, a rendezvény főszervezője köszöntötte a Főtéren megjelent többezres közönséget.

Murányi Sándor Olivér Zordok, a székely szamuráj című könyvét mutatták be a Kolozsvári Magyar Napok zárónapján, augusztus 20-án. A Bulgakov Irodalmi Kávéházban a házigazda Mészáros Sándor irodalomkritikus volt, a nagy port kavart mű kritikáit sem hagyták szó nélkül.

A Kolozsvári Magyar Napok idei egyik utolsó programpontjaként hétfőn délelőtt tizenegy órától Asztalos Lajos helytörténész kalauzolta az érdeklődőket a Farkas utcában. A templom, egy-egy épület  alapos bemutatása valóságos időutazássá varázsolta a négy órás, maratoni hosszúságúnak is mondható város-, utcanéző sétát.

A III. Kolozsvári Magyar Napok utolsó napján, augusztus 20-án, 19 órától a közönség megtekintheti a Moravetz Levente által írt és rendezett Zrínyi 1566 című rockoperát a város főterén. A több mint száz szereplőt felsorakoztató előadás az 1566-os szigetvári eseményeket eleveníti fel.

Mit kell tudnunk a ma esti előadásról? Mióta játsszák? Kik a szereplői és hány fellépőre számíthatunk?

2009-ben mutattuk be először ezt a darabot Szigetváron, az eredeti helyszínen. Olyannyira eredeti helyszínen, hogy méterre pontosan, ugyanazon a helyen áll a színpad és a nézőtér, ahol hajdanában, 1566. szeptember 7-én, Zrínyi Miklós és maradék 500 embere kirohant a várból, amit a törökök felgyújtottak. Tehát már nem lehetett tartani a belső várat, mert már lángokban állt és akkor Zrínyi úgy döntött, hogy inkább választja a dicsőséges halált. Olyannyira tudták, hogy a halálba mennek, hogy Zrínyi nem vette fel a páncélját, tehát nem számított túlélésre.

A Kolozsvári Magyar Napok keretén belül ünnepelte meg Kolozsvár lakossága a kincses Kolozsvár városi rangra emelésének 696. születésnapját. A Törley pezsgőgyárnak köszönhetően, az évszámhoz hűen, 696 üveg pezsgővel ünnepelt a Farkas utcában összegyűlt tömeg. Gergely Balázs köszöntő beszédével nyitotta meg a rendezvényt, majd ezt követően büszkén hívta színpadra a központi szervezőcsapat néhány tagját.

A XIV. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó gálaestjére került sor vasárnap este 19 órától a város főterén, a nagyszínpadon.

A III. Kolozsvári Magyar napok keretében zajló rendezvényt Sebesi Karen Attila, közismert televíziós személyiség konferálta fel, majd Németh Zsolt, Magyarország külügyi  államtitkára köszöntötte az egybegyűlteket.

A Bulgakov Macskaház teraszán az Újraolvasott Pezsgő-díjasok című többszerzős tanulmány-kötetet Kántor Lajos irodalomtörténész, a Pezsgő-díjat odaítélő bizottság alapító tagja, illetve Balázs Imre József, a könyv szerkesztője mutatta be. A felvezető szövegben Kántor Lajos elmondta, a pezsgő-díj 1971–’83 között létezett, amit az erdélyi irodalom legfontosabb korszakának tartanak.