Az egyesület 2001. január 21-én nyerte el jogi személyiségét és fő célja a magyar nyelvű oktatás fejlesztése, a tudományos kutatás megszervezése, a Matematika és Informatika Kar diákjai, magiszteri, doktori hallgatói és tanszemélyzete szakmai előmeneteléhez szükséges feltételek biztosítása, életkörülményeinek javítása.

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya, a folyamatosan megújuló Gödöllői Királyi Kastély történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéket képvisel. Olyan közeg, ahol békében megfér egymás mellett a kulturális, turisztikai és protokolláris funkció – mindez családbarát szolgáltatásokkal fűszerezve. Építtetője, a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Mária Terézia királynő titkos tanácsosa, Grassalkovich I. Antal új stílust teremtett a magyar kastélyépítészetben.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Erzsébet királyné (Sisi) kedvelt pihenőhelyeként szolgált a kastély. A II. világháború után szovjet laktanya és szociális otthon működött benne, s ez az épület lassú pusztulásához vezetett. A kastély épületegyüttesének felújítása az 1990-es évek elején kezdődött és 1996 óta fogad látogatókat a világ minden tájáról.

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként működik 1973 óta. 1999-ben vette fel alapítója, Haszmann Pál pedagógus (1902–1977) nevét.

Az intézmény a Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet. A betelepített székely házak, székely kapuk, vízimalom, a székely népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jellegét.

A szabadtéri múzeum mellett még négy nagyobb gyűjteménycsoport található: a legértékesebb a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, ahol korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot láthatnak az érdeklődők.

A nyíregyházi Jósa András Múzeum a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumigazgatóság központi intézménye. A Múzeumigazgatóság jogelődje az 1868. december 1-jén Nagykállóban megalapított Szabolcs Vármegyei Régészeti Egylet.

Az alapítók Jósa András orvos és báró Vécsey József alispán. Az előbbi szorgalmazására és az alispán támogatásával régi vágyat valósítottak meg. A lelkes és korát messze meghaladó tudományossággal felvértezett Jósa doktor már ekkor figyelemre méltó gyűjteménnyel alapozta meg a megyebeli régészeti kutatást, melynek ekkortól „hivatalosan” is élére állt és elképzelhetetlen lelkesedéssel gyűjtötte, illetve ásta ki a „régiségeket”. A magyar és nemzetközi szakmai kapcsolatok, külföldi tanulmányútjai a szabolcsi régiségek hírét messze vitték, így az elismerés sem maradt el. Jósa András volt az első, aki a temetőfeltárások során sírrajzokat készített, ezzel az ásatás egyik legfontosabb dokumentációját „állítva elő”. Nem véletlen, hogy László Gyula honfoglalás kori kutatásai során nagy mértékben támaszkodott Jósa doktor munkásságára.

A múzeumi gondolat gyökerei Marosvásárhelyen a 19. század végéig, a Székelyföldi Iparmúzeum alapításáig nyúlnak vissza. A két világháború közötti időszak Aurel Filimon neve által fémjelzett múzeuma, a II. világháború után működő tartományi múzeum valamint a mai modern intézmény-együttes mind ennek az örököse.


A Maros Megyei Múzeumnak jelenleg hat osztálya van: a Régészeti, Történeti, Néprajz- és Népművészeti, Művészeti, valamint Műtárgyvédelmi Osztály. Az intézmény adminisztrációjához tartozik a görgényszentimrei Bornemisza-kastély is.


Az elmúlt években gyökeresen megújult intézmény több helyszínen működik: a Kultúrpalotában (itt tekinthető meg a híres Bernády-galéria, a tavaly megnyílt és a két világháború közötti művészet színe-javát felvonultató Modern Román Művészeti Galéria, a Bernády-emlékszoba) a Székelyföldi Iparmúzeum egykori épületében (Természetrajzi Osztály), a Toldalagi-palotában (Néprajzi Osztály) valamint a marosvásárhelyi várban álló egykori sorozókaszárnya épületében: utóbbi helyen tekinthetőek meg az időszakos kiállítások, de a megújulófélben lévő épület fog otthont adni az intézmény történeti-régészeti állandó kiállításának is

A Budapestre látogató turisták legkedveltebb célpontjai közé tartozik a Hősök tere és a Városliget, ahonnan már messziről látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum soktornyú épületegyüttese. A múzeum Európa legnagyobb agrármúzeuma, amely 1897 óta fogadja a látogatókat. Évente több százezer turista keresi föl megcsodálni az Alpár Ignác tervezte romantikus várkastélyt, mely az erdélyi Vajdahunyad váráról kapta nevét a magyar főváros lakóitól.

A Mezőgazdasági Múzeumunk egyedülállóan gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, amely reprezentálja a magyarországi mezőgazdaság több mint ezer éves történetét. Gyűjteményeiben sok különleges érték található, például egy 1852-ben Magyarországra került gőzlokomobil. Kivételesen gazdag makett- és modellgyűjteménnyel rendelkezik. A látogatók megcsodálhatják a vadászati kiállítás trófeagyűjteményét, amelyben számos világbajnok trófea található. A halászat minden módszere és eszköze megtekinthető a halászati kiállításban.

Mezőgazdaságtörténeti kiállítás azokat a magyar búzafajtákat mutatja be, amelyek 1945-ig uralták az európai piacot. Láthatjuk a magyarországi állattenyésztés kimagasló eredményeit, köztük a külföldön is keresett szürke magyar szarvasmarhát vagy a magyar mangalica sertést. Ugyanakkor a világhírű magyar szőlészetről és borászatról is teljes képet kaphat az érdeklődő.

Az első Gyergyói Múzeum szervezése már 1902-ben elkezdődött, ahol több száz leltári tárgy gyűlt össze az évtizedek folyamán, ám az anyag 1944-ben, a háborús körülmények között megsemmisült. A XX. század elején az összegyűlt muzeális tárgyak egy része a helyi örménység adományaiból került ki. Többek között Tarisznyás Márton nagyapja, akkor még ifjú Tarisznyás János több mint húsz régiséget adományozott a gyarapodó Múzeum-Egyletnek.

Az újrakezdés 1950–51-re tehető, Tarisznyás Márton és Karácsony János kezdeményezésére. Tarisznyást, a Marosvásárhelyen megkezdett muzeológusi tevékenysége után a gyergyószentmiklósi múzeum megszervezésével bízzák meg.

A Múzeum megalapítása és első kiállításának megnyitása (a régi Művelődési Házban) 1952-ben történt, s az ezt követő években folytatódik a múzeum anyagának gyarapítása, ekkor az intézmény dr. Csiby Andor és Bálint Ákos tanító vezetése alatt működik.