Kultúra és irodalom a kolozsvári magyar lapokban (1940-44 között) témával tartott előadást Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Szász István Tas orvos, illetve Vallasek Júlia irodalomtörténész a Kolozsvári Magyar Napokon, kedden.

A házigazda Kántor Lajos, a szervező Kolozsvár Társaság tagja volt. A Minerva Művelődési Egyesület terme megtelt érdeklődőkkel.

Amint Kántor Lajos bevezetőjében említette, a nagy érdeklődés oka nyílván annak köszönhető, hogy az adott periódusból viszonylag kevés írás származik irodalom és újságírás kapcsolatáról az 1940-44 évekből, Kolozsvárról.

Az előadások sorát Vallasek Júlia kezdte, aki elsősorban az irodalom és az újságírás szerepét méltatta az 1940-44 évekből, illetve azt, hogy miért volt akkoriban könnyű összemosni a szépirodalmat és az újságírást. Mint elmondta, abban az időben a két viszony sokkal erősebb volt, mint napjainkban. Sok neves író dolgozott újságíróként és a kisebbségi helyzet miatt a szövegek megjelentetésére a legalkalmasabb az írott sajtó volt, többek között azért, mert nagyobb példányszámban lehetett megjelentetni az írásokat. 

Dávid Gyula irodalomtörténész előadásában az Erdélyi Helikon folyóirat létezésének fontosabb eseményeiről beszélt. Az Erdélyi Helikon havonta megjelenő lapként indult, egy év alatt tíz lapszámban jelent meg. A kezdetleges munkatársi közösségben olyan nevek szerepeltek mint: Kós Károly, Kis Jenő, Nyírő József, Tamási Áron. Az egyik, első ízben megjelent lapszámot Dávid Gyula részletesen áttekintette, mivel elmondása szerint az Erdélyi Helikon azonos struktúrára, tartalomra épült. Több idézetet felolvasott megjelent lapszámokból, amikkel az adott kor eszméjét, gondolkodását tükrözi.

Szász István Tas, orvos, előadásának elsődleges témája a már viszonylag feledésbe merült, mára legkevésbé ismert folyóirat volt a Hitel. Az előadó elmondta, a Hitel keletkezésének előzményeit, ami politikai folyóiratként emlegetett lap volt a maga korában, emellett méltatta, hogy milyen célokat tűzött ki akkoriban az alapító csapat. Összefogást akartak, új magyar szemléletet kialakítani, sokszor tárgyalták a korszakban felmerülő problémákat, amelyek az előadó szerint változatlanok maradtak napjainkig, és ezért lenne érdemes a lap szellemiségét megtartani. 1940-től a Hitel szellemi köre jelentősen kibővült: országosan terjedő folyóirattá válik. A Hitel történetének átfogó állomásait is vitatta, a népszerűségétől annak elhalványodásáig.