A tudásalapú gazdaság kolozsvári trendjeit elemezték a Kolozsvári Magyar Napokon. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság meghívottjai egyetértettek abban, hogy a minőségi oktatás hathatósan segíti elő a gazdasági fejlődést. Az elvégzendő munkához szabott okítás nélkül nem működik sem a munkavállalás, sem a minőségi munka, a megrendelő sem elégedett, de még munkaerőpiacért áhítozó diákok sem kerülhetnek helyzetbe.

Kelemen Zoltán a Transilvania Bank felelőse elmondta: az, hogy Kolozsváron van Románia második legnagyobb bankjának és ötödik legnagyobb biztosítójának a székelyre, ritka nagy előny, hiszen ekkora méretű cégek jellemzően a fővárosok felé veszik az irányt.

László-Kőműves Judit, az FRS Global kolozsvári képviselője szerint Románia nagyhatalom szoftverfejlesztésben: ha szükség van konzultációra, magas szintű tudásra, a külföldi befektetők szívesen választják az országot.

Szélyes Levente, a Codespring szoftverfejlesztő ügyvezető igazgatója némileg árnyalta ezt a képet. Szélyes szerint a hazai szoftveripar nem feltétlenül innovatív, csak „bérfejlesztésre” képes, de új, saját, egyedi programok elkészítésére nem: 90 százalékban csupán végrehatják a külföldi megrendelők elképzeléseit. A hazai szakemberek technikailag jók, és alacsony áron dolgoznak, de ha az árelőny elveszik húsz-harminc év múlva, több innovációra lesz szükség.

Ellenpéldaként elhangzott: napjainkban Tajvanban csuklóból vadonatúj notebook és okostelefon szoftereket fejlesztenek, ami bizony nem rendelésre megy, hanem a szoftvermérnökök a nulláról, saját ötleteik alapján kell felépítsék őket. Szélyes azt mondta, az agyelszívás ellen jót tett, hogy míg a  kilencvenes évek végén tízszer annyit keresett egy német szoftvermérnök,mint egy hazai, most már csak két-háromszoros a különbség.

Gáti Csilla humánerőforrás-szakember kiemelte: nem csak a pénz motiválja a külföldre vándorló fiatal munkaerőt, hanem a jobb a továbbfejlődési lehetőség is. Hiányolta a romániai munkaadók és az egyetem közötti kapcsolatot. Úgy véli, minimális tudással jönnek ki a diákok, és a cégeknek egy-másfél éven keresztül kell folytatni az egyetem által elkezdett munkát, amíg szintre hozzák az alkalmazottakat.

A kerekasztal résztvevői ötleteket is felsorakoztattak, hogy mivel tudna Kolozsvár önkormányzata a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez hozzájárulni: Kelemen Zoltán szerint az iskolákat kellene befolyásolja: a gyerekek szakmai választását aszerint kellene hangolni, hogy mi az a terület, amit a  város is fejleszteni fog, ahol szükség lesz rájuk. Szélyes Levente hozzátette: Kolozsvárnak a közbeszerzések során feltétlenül a helyi céget kellene támogatnia, még akkor is, ha ez anyagilag és a kivitelezett munka minősége szempontjából nem feltétlenül éri meg. „Ha folyamatosan ezt csináljuk,  időről-időre jobb lesz, mert hosszú távon fejlődni fognak az előnyben részesített helyi cégek” – összegzett Szélyes. Gáti Csilla a munkanélküliek képzését, az  életen át tartó tanulás szerepét hangsúlyozta, elmondta: képzések révén fontos lenne az új szakmákba való átugrás lehetőségét biztosítani.