Megnyílt a Kolozsvári Magyar Napok fesztiválutcája

Hivatalosan is megnyílt augusztus 16-án délben a Kolozsvári Magyar Napok fesztiválutcája a Farkas utcában. Sándor Boglárka szervező arról is tájékoztatta az érdeklődőket, hogy az Életfa Családsegítő Egyesület a Református Kollégium tornakertjében gyűjt a 3 éves vámosgálfalvi Gergely Szidónia műtétjére.

Végig a Farkas utcában megközelítőleg 130 standot állítottak fel. Ezek között 54 kézműves stand, 18 könyvstand, két gazdakör, hét múzeumi stand, két lacikonyha, ezenkívül 14 más, vásári élelmiszert áruló helyszín is található. A Farkas utcán hosszan sétálva van még kilenc borárus, két sörterasz az Insomnia részéről, öt médiasátor. Az utcában a felállított színpad mellett egy gyerekeknek szánt mászófal is használatra kész.

Tulajdonképpen ez kellett volna Varga Norbert előadásának a címe legyen. De a soproni teológus, politológus és történész végzettségű soproni tanár nem akart egyszerű és vonzó címmel érkezni a Kolozsvári Magyar Napokra, ezt ő maga vallotta be. A Bocskai-házban elhangzott előadás, Gentilizmus versus gregoriánus állameszme. Politikai paradigmaváltás a magyar királyság megszületésekor címmel, István és Koppány viszonyát, a két testvér közötti harcot járta körbe, nem a történész, nem a teológus, hanem a politológus szemszögéből.

Előadásában a XI. századi magyar politikai paradigmaváltásokat taglalta. A rendkívül izgalmas történelemóra, úgy, ahogy a címben is szerepel, egyrészt a gentilizmust magyarázta, mely a régi törzsi társadalom ideológiája. A gentilis felfogásmódra az jellemző, hogy a társadalmat, mint vérközösséget tartja nyilván, amely közös őstől származik, így az akkori keresztényeket és idegeneket ellenségként kezelik. Ezzel ellentétben a gregoriánus állameszme a vallás erős politikai behatását jelenti, melyet Gézától örökölve István követett.

Etimó apó csodálatos meséi a Farkas utcában

A Farkas utcában felállított Irodalmi sátor adott helyet Lakatos Mihály Etimó apó csodálatos meséi című, gyerekeknek szóló kötetének bemutatására.

A könyvbemutatót a Kriterion kiadó szervezte, amelyen a szerző, Lakatos Mihály is részt vett. A könyv első kiadása 2002-ben jelent meg. Most, 10 év elteltével másodízben is kiadták, tekintettel az első kiadás népszerűségére. A mű egy kerettörténetbe foglalt, közmondásokon és szólásmondásokon alapuló mesék sorozata, amelyek között néhány feldolgozást is találunk, de az író saját meséit is olvashatjuk. A mesék segítségével magyarázott közmondásokat Hadai Klára rajzokkal illusztrálta. A szerző elmondása szerint humort is igyekezett belevinni a mesékbe, amelyeket 10 éven felüli gyerekeknek ajánl. A könyvbemutató végén néhány részletet is hallhattunk a gyerekeknek szánt mesesorozatból, hogy az érdeklődők ízelítőt kaphassanak a mű jellegzetes világából.

Cashflow társasjáték a Kolozsvári Magyar Napokon: oktat, nevel, szórakoztat

A Cashflow társasjáték a pénzügyi tudás alapjait nyújtja, az anyagi függetlenségben segít és a pénzügyi intelligenciát fejleszti – hirdetik a játék kitalálói. Az okleveles játékvezető, Bitai László vezetésével a III. Kolozsvári Magyar Napok keretén belül a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Bizottságának szervezésében tartottak népes összejövetelt. A csütörtök délutáni játékra összegyűlt mintegy 30 fős – javarészt egyemistákból álló – hallgatóság a közgazdász-tréner Hogyan kezeljük pénzügyeinket című, a játékhoz szorosan kötődő előadását vett részt, amit csoportokra osztott, kedélyes, interaktív társasjáték folytatott. A társasjátékról részletesebben a közgazdász-tréner ajánlotta www.ecashflow.ro honlapon olvashatunk. A játék fejlesztői szerint „nem piramisjáték vagy egyéb átverés”, hanem olyan oktatójáték, amely hosszútávon elősegíti a meggazdagodáshoz és az anyagi függetlenséghez szükséges gondolkodásmód elsajátítását.

Magyar sportegyesületet Kolozsvárnak: visszatér a KAC

Ősszel újraélesztik a Kolozsvári Atlétikai Clubot (KAC) – jelentették be a Kolozsvári Magyar Napokon, csütörtökön. A magyar sportegyesület hat évtizedes múltját a rendezvény alatt képes kiállításon, a Farkas utcában mutatják be.

A sportegyesület emlékére rendezett kiállítás megnyitóján Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke, a rendezvény főszervezője elmondta: a kolozsvári magyar sport „nem teljes”, és szüksége van egy olyan klubra, ahol a magyar gyerekek magyar edzők irányítása alatt fejlődhetnek. A sportegyesületet idén ősszel tervezik újraalapítani.

A KAC 1884-1945 közötti történetét felelevenítő, a Farkas utcában felállított kiállítás szerkesztője Killyéni András, kolozsvári sporttörténész. Killyéni elmondta, a látványos képekkel és anekdotákkal tűzdelt anyagot könnyen mozgatható, úgynevezett „role-up” elemekre nyomtatták, hogy több helyszínen is bemutathassák. A 17 elem korszakonként és sportáganként is végigtekinti a piros-fehér alakulat történelmét.

Mint olvasható, a Kolozsvári Atlétikai Club működése során Erdély legnépszerűbb sportegyesületévé nőtte ki magát. A huszadik század elején a KAC nevéhez fűződik a kolozsvári labdarúgás és biciklizés meghonosítása, kiemelkedő eredményeket értek el atlétikában, teniszben és vívásban is. A KAC labdarúgócsapata 1944-ben magyar bajnoki bronzérmet szerzett. „A kommunista hatóságok fejetlen és logikátlan döntések következtében erőszakosan felszámolták, a KAC viszont fogalom maradt azóta is, és várja a szebb időket, az újraalapítást” – olvasható a kiállítás záróanyagában.

Magyar politika a ’89 utáni Kolozsváron

Gergely Balázs, Eckstein-Kovács Péter, Kántos Lajos és Kónya-Hamar Sándor ült le a Kolozsvári Magyar Napok keretében egy asztalhoz, hogy a ’89 utáni kolozsvári magyar politikáról beszéljenek. Kántor Lajos szerint megváltozott a hangulat 1989 óta, nem csak pozitív irányba, különösen ha politkéról, vagy Kolozsvár magyarságpolitikájáról beszélünk, hiszen a változáskor rendkívüli figyelem fordult mindazok felé, akik az akkori újrakeződő politikai életben politikai szerepet vállaltak. 89-ben olyan tekintélye volt a magyarságnak, hogy minden meghatározó fórumon ott voltak a képviselők, és Kolozsvárt sikerült megvalósítani 90 elején a három magyar iskolának a visszaállítását, amire Marosvásárhelyen nagyon sokat kellett várni. Kántor szerint Kolozsvár a föl nem adható város, és aki Kolozsvárt feladja, az feladja az erdélyi magyar jövőt is.

A kolozsvári adminisztráció akkori helyzetéről Kónya Hamar Sándor elmondta, hogy úgy látták 90-ben, hogy minden az elvárásaik és reményeik szerint fog alakulni. Március 15-e után azonban úgy nézett ki, hogy Kolozsváron is robanni fog a helyzet. Március 25-én kellett volna az megtörténjen, ami Szatmár és Vásárhely folytatása kellett volna legyen. Időközben azonban Budapesten március 15-én megszervezék a nagy magyar-román találkozót. Balázs Sándor a vásárhelyi eseményekről értesülve hazautazott, leültek a román vezetőkkel, és megpróbálták megelőzni a katasztrófát. Bár Kolozsváron nem folytatódtak a vásárhelyi események, mégis beállt valami törés, a románok bizalmatlanok lettek, hiszen felröppentek olyan hírek, hogy Erdélyt le akarjuk szakítani, a munkahelyeket elvesszük. Kónya elmondta, hogy az elmúlt 20 év ára lemérhető, az első nagy döbbenete 2002-es népszámlálás volt, amikor rájött, hogy 10 év alatt 200 000 magyarral van kevesebb Erdélyben. Ha jól politizáltunk, jeleztük, hogy vagyunk és leszünk, mégis el kell gondolkodni azon, hogy hogy lehet, hogy Erdélyből 500 000 magyar eltűnt.

Gergely Balázs elmondta, hogy az 50 000 magyar nem biztos, hogy közösséget jelet, és egyre inkább szűkül az a réteg, aki közösségben él. Az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke a jelen helyzetről elmondta, alig öt-tízezres közösségről beszélünk, a hátramaradó 40 000 ember is magyar ember, de nem aktív tagja a magyar közösségnek. Gergely elmondta, hogy bár az országos politika meghiúsította Kolozsváron a három párt együttműködését, az erre irányuló jó szándékot érezte. Gergely elmondta, hogy szeretné, ha a Néppárt annyira megerősödne, hogy komolyan vegyék őket, és ha komolyan veszik őket, akkor egymást ki tudják egészíteni és ez a közösség javát fogja szolgálni.

Eckstein Kovács Péter elmondta, a városnak fejlődnie kell, de nem New York-ot kell a városból csinálni. A várost vonzóvá kell tenni azok számára, akik ide akarnak letelepedni, de egy tudásalapú város kell legyen Kolozsvár. Elmondta, románok között élünk Kolozsváron, és számár románokkal kommunikálni nem gond, ez számára természetes, hiszen Kolozsváron együtt élünk velük. 

Kiállításmegnyitó Soó Zöld Margit festményeiből

Soó Zöld Margit legújabb kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Barabás Miklós Céh galériájában. A tárlatot Németh Júlia műkritikus nyitotta meg, majd Alexandra Rus művészettörténész is felszólalt.

A kiállított műveket az elmúlt három-négy évtized alkotásaiból válogatta össze a művésznő, amelyek főként pasztellfestmények. Alexandra Rus szerint Soó Zöld Margit pasztellfestményei Nagy Istvánéhoz hasonlíthatók. Németh Júlia elmondta, hogy a kiállítást a művésznő Munkácsy-díjjal való kitüntetése tiszteletére szervezték meg.

Korunk ─ Kultúra a piacon

Az Irodalmi sátor biztosított helyszínt a Korunk Kultúra a Piacon című augusztusi lapszámának bemutatójának. Adorjáni Panna teatrológus, Kádár Magor kommunikációs szakember és Keszeg Anna szerkesztő vett részt a beszélgetésben.

Elsősorban azokat a kérdéseket járták körül, hogy hogyan állt össze a lapszám koncepciója, szükség van-e kulturális PR-osra, valamint bemutatásra kerültek különböző erdélyi városok márkapillérei. A folyóiratban a legnagyobb szerepet a muzeológia, a városmárkázási folyamatok tárgyalása, színház és képregénykultúra kapta. Ezenkívül az olvasó esettanulmányokkal és elemzésekkel is találkozhat.

Mindhárom résztvevő úgy gondolta, hogy mindenképpen szükség van kulturális PR-osra. Több ismert példát hoztak, főként erdélyi városokról, mint Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely és Kolozsvár is, amivel azt próbálták szemléltetni, hogy mekkora változásokat lehetne véghezvinni, ha a kultúrában nagyobb szerepe lenne a PR-nak.

A beszélgetés során külföldi, például francia, new york-i, brit modelleket is ismertettek, ahol már kifejezetten jól működik a kulturális marketing.