Jupiter és a patkót harapó strucc – Adalékok Kolozsvár reneszánsz építészétének történetéhez
Különleges művészettörténeti adalékokról hallhattak és láthattak képeket azok, akik péntek délután a számos programpont közül Kovács Zsolt egyetemi oktató előadását választották és ellátogattak a BBTE Magyar Történeti Intézet udvarára, ahol Rüsz-Fogarasi Enikő, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket.
Az előadó két olyan a reneszánsz építészetben közkedvelt ábrázolás-motívumot mutatott be, melyeket megtaláltak a műemléki helyreállítások vagy felújítások során Kolozsvár épületein.
Elsőként egy Jupiter ábrázolásról esett szó, mely része volt a kor asztrologikus, zodiákusokat, bolygó-sorozatokat ábrázoló gyakorlatának. Jupiter alakját páncéllal, jogarral és erszénnyel megjelenítve, felirattal is ellátva, a 19. században kiépült U alaprajzú Jósika-ház, ma TIFF-ház felújításakor találták meg az Egyetem utca 6. szám alatt. Feltehetően a Főtér nyugati oldalán álló Jósika-palota átépítéséből kerültek át erre a helyszínre a faragott kődarabok, mely épület szintén a Jósika család birtokában volt. A faragvány az 1580-as években készülhetett, melyet megalapoz, hogy a kor neves rézmetszőjének, Hans Sebald Beham munkáját használták fel hozzá. A korszak divatos jelensége volt, hogy az ember életét a zodiákus jegyek, a bolygók állása meghatározza. Számos ábrázolás történt antik istenségekkel, szentekkel vagy hónap ábrázolásokkal. Ezekre mutatott példát a művészettörténész német területekről is. A reneszánsz polgár házak homlokzatain voltak ilyen ábrázolások, de megjelentek ezek a motívumok a korszak ötvöstárgyain, kerámiákon, serlegeken, kályhacsempéken, lakásbelsőkön. Említésre került, hogy a Wolphard-Kakas ház épületében, ha ma besétálunk a benne működő könyves üzlet termeibe szintén érdekes zodiákus ábrázolásokat csodálhatunk meg.
Az előadás címében megjelenő másik motívum, a patkót harapó strucc a reneszánsz építészetnek egy másik igen népszerű eleme volt, melyet Kolozsváron a Bel-Magyar utcában, ma a Sora melletti épületen találtak meg. Az emeletes lakóház az 1870-es években nyerte el mai formáját és egy 1941-ben történt felújításakor bukkant elő a vakolat alól egy 1642-es felirat, mely abban az időszakban Kovács Gáspár városi főbíró tulajdonában volt. A struccot egy középkori legendából kiindulva erős állatnak tekintették, ezért a korszakban igen gyakran megjelenik a csőrében patkót tartó madár, még az Anjou család címerein is fellelhető. Mivel az említett épületen a strucc a női oldalon jelenik meg, az ábrázolás feltehetően az 1660-as évekből való és Kovács Gáspár lányának építkezéseit örökíti meg.
E két esettanulmány bemutatása megerősítette, mennyire fontos, hogy a műemlék épületek felújítása szakértők bevonásával történjen, hogy az építkezések során előkerülő múltlenyomatok gondos feltárása nyomán további művészettörténeti ismeretekkel gazdagodjunk.