Felelősséget vállalni a közösségért – átadták a felújított Mikó-Rhédey-kriptát

Augusztus 18-án a 14. Kolozsvári Magyar Napok kereti között került sor a felújított Mikó-Rhédey-kripta ünnepélyes átadására a Házsongárdi temetőben.
,,Kolozsvár évszázados sírkertje, a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az elmúlás kegyhelye, hanem a magyar kultúra panteonja is’’ – áll a Házsongárd Alapítvány bemutatkozó szövegében. Az alapítvány munkája diákmunkából nőtte ki magát. Gergelyné Tőkés Erzsébet diákjaival sírokat takarított, később ebből alakult ki a Házsongárd Alapítvány műemlékmentő tevékenysége. Az alapítvány célkitűzése magánszemélyek adományait, alapítványok támogatását felhasználva, évente néhány síremlék helyreállítása, mások folyamatos gondozása, melynek eredményeképp az elmúlt 22 év alatt 165 síremlék restaurálására és 11 kripta teljes vagy részleges felújítására került sor. Ennek az értékmentő sorozatnak volt a legújabb állomása a Mikó-Rhédey-kripta felújítása.
A kriptát gróf Mikó Imre építtette 1863-ban, távollétében elhunyt felesége, Rhédey Mária emlékére. Az épület neogótikus stílusban épült, kétszintes mauzóleum, benne Rhédey Mária életnagyságú szobrával, fehér márvány talapzaton. Az ünnepélyes átadás alkalmával Gergely Erzsébet, a kripta felújítását kezdeményező Házsongárd Alapítvány elnöke beszédében a síremléket a csaknem félezer éves Házsongárdi temető koronájának nevezte. Országos védettségű műemlékről van szó, mondta, melynek felújítása öt évig tartott. A munkafolyamat nem volt könnyű, de a befektetett áldozatos, odaadó munka meghozta a gyümölcsét. Gergely Erzsébet háláját fejezte ki mindenkinek, aki bármivel hozzájárult a felújítási munkálatokhoz.
Főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke beszédében gróf Mikó Imre emberi nagyságára hívta fel a figyelmet: ,,Odaáldozni életünket, önfeláldozást vállalni, azért, hogy mások éljenek. Mikó Imre ebben alkotott nagyot és valószínűleg ez befolyásolta az ő gondolkodását és életét, hiszen nem csupán egész Erdélyre, sőt az anyaországra is kiterjedően felelősséget hordozott és vállalt az ő közössége iránt, hanem úgy gondolta, hogy ő sáfár. A sáfárság abban különbözik a felelősségvállaló embertől, hogy tudja azt, kinek szolgál, tudja, hogy el kell számolnia és egész életében úgy halad egyik helyről a másikra, hogy ezt a feladatát betöltse. Ez egy nagyon fontos üzenet számunkra”.
A síremléket Kató Bélát követően László Attila római katolikus főesperes is megáldotta, majd az esemény záróakkordjaként koszorúzásra került sor.

Ferencz Ádám

Megosztás:

Leave a Reply