Hont András és Lánczi Tamás a Kolozsvári Magyar Napokon

Érdekes vitákat hozott Hont András újságíró és Lánczi Tamás politológus Közéletről szabadon című beszélgetése, amelyet szombat délután tartottak Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán. Kettejük érveléséből többek közt kiderült, hogy Lánczi a magyar nemzetpolitikát Európában egyedülállónak tartja, Hont pedig hangsúlyozta, szerinte a határon túli magyarok fogalmát nem szabad csak a szavazáson részt vevő, állampolgársággal rendelkező emberekre leszűkíteni.
A Magyar Napok záróhétvégéjére is jutott néhány fontos közéleti beszélgetés, amelyekre sok érdeklődő volt kíváncsi. Érdemes ezek közül kiemelni a Főkonzulátuson tartott, Közéletről szabadon című eseményt, amelyen a házigazda, Rostás Szabolcs újságíró kérdezte Erdéllyel és egyéb magyar kisebbség lakta területekkel kapcsolatos nemzetpolitikai témákról Hont András újságírót és Lánczi Tamás politológust.
„A magyar nemzetpolitikáról azt tudom elmondani, jó, hogy van. Ez szerintem fontos dolog, mert nem mindig volt, 1989 előtt a magyar állam nem tekintette ezt feladatának. Azok az országok, amelyek hasonló cipőben járnak, mint mi, vagyis hatalmas népesség maradt az ország határain kívül, már feladták az értük való küzdelmet” – hangsúlyozta Lánczi Tamás, aki szerint nemzetpolitika terén a jelenlegi magyar állam ugyan nem hibátlanul, de jól teljesít, ebből a szempontból pedig egyedülállónak tartja e tevékenységet Európában.
„Ha valaki tudományos jelleggel fel akarja tárni, hogy minden pénz jó helyre ment-e, mi történt az erdélyi sajtóval, hogy esett ki a magyar koalíció pártja a szlovák parlamentből, azt mind meg lehet írni. A boldog közösségek attól boldogok, hogy a döntéshozók onnan folytatják, ahol az elődeik abbahagyták. Ami az elmúlt tizenhárom évben történt a Kárpát-medencében az számomra adottság, innen kéne folytatnia a gondolkodást mindenkinek” – foglalta össze a témában alkotott véleményét Hont András, aki fontosnak tartotta, hogy a magyarországi és határon túli sajtó is foglalkozzon a külhoni pénzügyi támogatások hatékony elosztásának ellenőrzésével
A folytatásban Rostás Szabolcs felvetésére a határon túliak magyarországi országgyűlési választásokon való részvételi jogáról és annak jelentőségéről beszéltek a felek. Lánczi András rövid válaszában összefoglalta, szerinte a külhoni magyarok Fidesz iránti szimpátiájában politikai szempontból nincs meglepő tényező, szavazataik viszont általában csak néhány képviselői mandátumról döntenek.
„Nem a határon túli magyarok 90 százaléka szavazott a Fideszre, hanem azon részük, amelyik regisztrált a szavazásra. Én azt is határon túli magyarnak tekintem, aki nem igényelt állampolgárságot, és azt is, aki egyáltalán nem magyarként definiálja most magát, de lehet, az unokája majd rájön arra, hogy van valami érdekes dolog a családja múltjában. Amikor papírra és szavazatra van szűkítve, a kérdés lényegi része elvész” – reagált Lánczi egyik korábbi megfogalmazására Hont András, hozzátéve, hogy 2022-ben valóban nem volt nagy jelentősége az erdélyi magyarok szavazatának a választás végkimenetelének szempontjából, szerinte ezúttal még az ellenzéki pártok sem próbálták meg erre fogni a vereséget.
Hont és Lánczi a kisebb-nagyobb nézeteltérések ellenére egyetértettek abban, hogy a jelenlegi magyar kormány politikája egyes román pártok állításával szemben nem revizionista, ugyanis a fogalom eredeti jelentése szerint a területgyarapításra is vonatkozna, az pedig a két szakember számára nyilvánvaló, hogy Magyarország egyetlen területet sem akar katonai erővel elfoglalni.
A folytatásban főleg a magyarországi közéletről, történelmi és diplomáciai kérdésekről beszéltek a felek, az esemény házigazdája pedig több különböző témának is helyt adott, s így a közönség számára is élvezhető vita alakult ki a két meghívott között.
Gebe Zoltán