Augusztus 13-án, hétfőn tartották a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláját. Az est felszólalói közül többen hangsúlyozták: a rendezvény- sorozat jelentősen segíthet, hogy Kolozsvár 2020-ban elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet. A nyolc napos és több mint 230 programpontot felvonultató fesztivál a Kárpát-medence meghatározó kulturális eseményévé nőtte ki magát.

Ha Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa címet kap, az az anyaországi magyarság számára is fontos eredmény lesz – jelentette ki L. Simon László, Magyarország kultúráért felelős államtitkára. Egységes a magyar nemzet, egy magyar kultúra és egy magyar nyelv létezik – ismertette a kormány támogatáspolitikájának lényegét L. Simon. Mint fogalmazott, a fesztivál „közös magyar ügy és közös felelősség”, ezért segített a magyar kormány 15 millió forinttal. Reményét fejezte ki, hogy Kolozsváron a magyar államnak a közeljövőben hivatalos kulturális intézete lehet, amelyhez a megyei, városi vezetés és az magyar politikai erők támogatását kérte. Az intézet minden bizonnyal a Kolozsvári Magyar Napokat is támogatná – zárt L. Simon László.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetében hangsúlyozta: mivel a szervezők célja – a magyar kultúra és a nemzeti összetartozás erősítése – egybeesik a magyar állam céljaival, kiemelt rendezvényként tekintenek a fesztiválra.

„Városunk kijáratainál mindenhol kétnyelvű táblák jelzik Kolozsvár irányát, miközben Bukarestbe egy se mutat. Nekünk, székelyföldieknek, Kolozsvár a fővárosunk” – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hozzátette: a képviselőknek nem Bukarestbe, hanem a kolozsvári regionális parlamentbe kellene járniuk, illetve meggyőződése, hogy a gondolat ellen sok erdélyi román embernek sem lenne ellenvetése. Antal úgy fogalmazott, az erdélyiek közös felelőssége, hogy a Székelyföldön kívül is legyen „magyar jövő”.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a fesztivál „önbizalmat, reményt és hitet ad”: ahogy van magyar múlt, van magyar jelen és jövő is. Kelemen szerint tovább kell gondolni a Kolozsvári Magyar Napok jövőjét, amely évente összegyűjthetné az erdélyi magyar művészek munkáját. A szövetségi elnök bízik benne, hogy ezt továbbgondolva, a fesztivál akár a határon túli magyar közösségek kulturális seregszemléjévé is kinőheti magát.

Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke úgy fogalmazott: hálás a magyar kormánynak és alárendelt intézményeinek, ugyanis a rendezvénysorozat fenntartásához szükséges költségvetés jelentősebb részét innen kapták. Megköszönte továbbá a megyei és a városi tanácsban tevékenykedő RMDSZ-es politikusok révén kapott összegeket is. Hangsúlyozta: a választási kampány lejártával a közös munka lett a legfontosabb, a Kolozsvári Magyar Napok megszervezésében partnerként tekintett a különböző pártokban tevékenykedő politikusokra.

Toró T. Tibor, a rendezvényt kiemelt partnerként segítő Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a Magyar Napok kapcsán elengedhetetlen bölcsességnek nevezte a szervezésben a civil szervezetek, az egyházak és a politikai erők összefogását, illetve Budapest segítségét. Azt mondta, „a táblaháborúk és a demográfiai számsorok fejtegetése közepette a Magyar Napok jelként kell szolgáljon a Kárpát-medencei magyarság irányába”: mutatnia kell a helyiek bizalmát a kolozsvári magyar jövőben – húzta alá Toró T. Tibor.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: a magyarellenes kommunista és funari korszakból mutat kiutat a Kolozsvári Magyar Napok. Biztatónak nevezte, hogy a megyei és a városi önkormányzat is kiemelten támogatja a rendezvénysorozatot. Akkor lehet Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa, ha megvalósul az a fajta egyenjogúság, ami a brüsszeli flamandokra, vallonokra és németekre jellemző – tette hozzá Tőkés, aki végezetül üdvözölte a szervezői munkában mutatott pártok feletti összefogást.

Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint a Kolozsvári Magyar Napok nem a politikusoké, senkinek sem szabad a saját politikai céljaira kihasználnia a kulturális rendezvényt. „Nem fogjuk kihasználni, mert az nem jó nekünk” – tette hozzá az RMDSZ-es politikus. „Érezzük jól magunkat Kolozsváron, mert otthon vagyunk” – zárta beszédét Máté András Levente.

Gheorghe Șurubaru, Kolozsvár alpolgármestere kijelentette: a Kolozsvári Magyar Napok a helyi multikulturalizmus és a sokszínűség bizonyítéka. Șurubaru szerint a rendezvény hozzásegítheti a kincses várost, hogy elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet, ami így „az etnikai, a kulturális és a művészeti sokszínűség fővárosa lesz”. Az alpolgármester megköszönte a magyar közösségnek, hogy nyilvánosan mutatja be kulturális értékeit.

Horea Uioreanu, a Kolozs Megyei Tanács elnöke ugyancsak Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa-pályázatát említette célként: szerinte a román és a magyar közösség együtt szeretné, hogy 2020-ban a város megkapja a címet, hogy Kolozsvárra és Romániára az európai fejlődés legyen a jellemző. „Kolozsvár mindannyiunk városa” – tette hozzá Horea Uioreanu.

Az eseményen a Kolozsvári Állami Magyar Opera és a Kolozsvári Filharmónia, illetve Demény Balázs zongoraművész lépett fel. Vezényelt Jankó Zsolt, közreműködtek a Magyar Opera magánénekesei: Vígh Ibolya, Veres Orsolya, Pataki Adorján és Sándor Árpád.