Kolozsvár az erdélyi magyar kozmopolitizmus fellegvára – mondta el a Reflektórium blogot bemutató beszélgetés vitaindítóján, az Insomnia kávézóban Bakk Miklós politológus. A négy blogger vitáján kiderült, párhuzamos világokban élünk, egy az a világ, amelyben az erdélyi magyarság él, és egy teljesen más világ az, amelyben az erdélyi románok élnek.

Papp Attila Zsolt elmondta, hogy meg lehet számolni, hogy hányan vannak tősgyökeres kolozsváriak, ez pedig arra világít rá, hogy a kolozsvári magyar elit szerkezete úgy alakult át, hogy amennyiben nem jön utánpótlás a Bánságból, Partiumból és székelyföldről, annyiban a kolozsvári magyarság nagyon hamar elkezd szórványosodni.

Szántai János szerint a Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett Edda koncerten közel 20 000 ember volt, ami megdöntötte a tavalyi rekordot. Szántai szerint ez nem erődemonstráció, és számára az volt a meglepő, hogy a perem is eljött a koncertre, bár ez annak is betudható, hogy Pataki Attilának volt egy „lagzilajcsis” korszaka is.

Fall Sándor egy két évvel ezelőtti írását elevenítette fel, amely a Kolozsvári Magyar Napok után jelent meg a Reflektórium blogon. Fall elmondta, az első Kolozsvári Magyar Napok után megjelent egy publicisztika, amelyben a szerző a rendezvény negatívumának tartotta, hogy kevés román vett részt, nem érti, hogy miért élünk mi, románok és magyarok külöm társadalomban. Fall szerint nem ez a fontos, hanem az a stratégiai fontosságú kérdés, hogy ennek a két külön társadalom között hosszú távon hogyan biztosítható a béke. Pozitív példaként jött fel Nagyszeben példája, ahol a szászok és a románok békésem megélnek egymás mellett, a románok pedig reklámozzák a szász kultúrát. Csoma Botond városi tanácsos szerint, aki szintén felszólalt a rendezvényen, a szászok és a románok között soha nem volt akkora feszültség, mint a magyarok és a románok között.

Karácsonyi Zsolt hozzászólásában arra mutatott rá, hogy olyan embereket is ki kell „termelni”, akik pénzt is tudnak hozni, majd ezeket az embereket is közel kell hozni a magas kultúrához. Csoma Botond elmondta, a reál szakmában többen is beépülnek a románok közé, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az emberek elvesztik magyar identitásukat, de több ponton érintkeznek a román társadalommal, kevésbé zárkózottak. Ugyanakkor szerinte a politikai elit és a gazdasági elit között sem működik a kommunikáció rendesen, ennek egyik oka a városi tanácsos szerint az is lehet, hogy a 90-es években politikai szerepet vállalók közül nagyon sokan humán értelmiségiek voltak.