Kultúra és irodalom a kolozsvári magyar lapokban (1940-44 között) témával tartott előadást Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Szász István Tas orvos, illetve Vallasek Júlia irodalomtörténész a Kolozsvári Magyar Napokon, kedden.

A házigazda Kántor Lajos, a szervező Kolozsvár Társaság tagja volt. A Minerva Művelődési Egyesület terme megtelt érdeklődőkkel.

Optimisták, de továbbra is szerény költségvetésből gazdálkodnak

Kiemelt szerepet kaptak a különböző gazdasági témák a III. Kolozsvári Magyar Napok keretén belül. A kedd délutáni Kárpát-medencei gazdaság – magyar gazdasági intézmények: A kamarák szerepe a gazdaság fejlesztésében című előadás kiváló lehetőséget biztosított néhány nemzetgazdaságilag kiemelten fontos intézmény bemutatására, bemutatkozására.

Az Insomniában Patricia Couţi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Diákszervezete (OSUBB) elnöke beszélt arról, hogyan is látják a román civilek a magyar közösséget. A magyarok a környezetük alakításában igényesek, a jogaik védelmében pedig egységesek, így ott vannak minden eseményen, ami a magyar közösséggel kapcsolatos - vázolta Patricia.

Augusztus 13-án, hétfőn tartották a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláját. Az est felszólalói közül többen hangsúlyozták: a rendezvény- sorozat jelentősen segíthet, hogy Kolozsvár 2020-ban elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet. A nyolc napos és több mint 230 programpontot felvonultató fesztivál a Kárpát-medence meghatározó kulturális eseményévé nőtte ki magát.

Székely Sebestyén György, Lőrincz Gyula tárlatának megnyitóján elmondta, Lőrincz Gyula művészetében kulcsszerepet játszik a véletlen, a talált tárgy, amelynek új dimenziót, új interpretációs lehetőséget és értelmezési szintet ad. Szántai János Mátyás László kiállítását egy Via Dolorosa-hoz hasonlította.

„Minden embernek megvannak a maga keresztútjai, ez a keresztút, amit Mátyás László fel is dolgozott a tárlat munkáin keresztül, egy nőhöz fűződnek. Ezzel a nővel együtt szenvedték végig kapcsolat borzalmait, és együtt örültek. Jelenetről jelenetre Mátyás László végigviszi ezt a keresztutat.” – mondta Szántai.

A Kolozsvári Magyar Napok első napján, 16 órától Lupescu Radu: Mátyás király szülőháza című könyvét mutatták be. Weiss Attila a „kulisszatitkok” mellett, amelyekkel a könyv keletkezésének módját ismertette, a könyv főbb fejezeteit részletezte. Weiss Attila beszélt a történelem során végzett számos átalakításról, restaurálásról, ami a Mátyás házzal történt. Megtudtuk, hogy többek közt Kós Károly is végzett változtatásokat rajta.

Lupescu Radu elmondta, hogy a történelmi korszakok során a ház számtalan szerepet betöltött, többek között katonai kórház, laktanya, múzeum, kollégium is volt.

A III. Kolozsvári Magyar Napok első napján, hétfőn déli 12 órakor Az utolsó erdélyi polihisztor. Brassai Sámuel művei a kolozsvári Akadémiai Könyvtárban címen kiállítás nyílt Brassai  műveiről.

A Torockószentgyörgyön született, Európában, sőt az egész világon ismert polihisztor, Brassai Sámuel (1800 – 1897) műveit bemutató kiállítást Ioan Chindriș, az Akadémiai Könyvtár igazgatója nyitotta meg.

Idén indítják útjára a Bálint Tibor ösztöndíjat – jelentette be Egyed Emese a harmadik Kolozsvári Magyar Napok nyitórendezvényén. A Kolozsvárért szól a harang című rendezvényen egyúttal át is adták az ösztöndíjat, amelyet idén a csíkszépvízi Kovács Gizella kapott meg. Egyed Emese elmondta, az ösztöndíj évi 180 000 forintot jelent, amelyet a Bálint Tibor Baráti Társaság ítél meg.

Minden eddiginél színesebb programkínálatból válogathatnak a résztvevők a ma kezdődő, idén harmadik alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napokon (KMN), amely egy héten keresztül kulturális eseményekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, kézműves-foglalkozásokkal, koncertekkel várja az érdeklődőket.

A nyitógálát ma este 7 órától a magyar opera épületében tartják. Az egyre terebélyesebbé váló rendezvény új kihívások elé állítja a szervezőket – többek között erről faggattuk Gergely Balázst.