Bemutatták a 2023-2024-es Kincses Kolozsvár Kalendáriumot

A Kincses Kolozsvár Egyesületnek, a KMN Egyesületnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Kriterion Könyvkiadónak köszönhetően idén is megjelent a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023-2024, melyet a Kolozsvári Magyar Napokon mutattak be, augusztus 13-án délután. A könyvbemutatót H. Szabó Gyula moderálta, illetve néhány szerző röviden beszámolt a kalendáriumba írt szövegéről.
A 2023-2024-es Kincses Kolozsvár Kalendáriuma egész évre szóló olvasmányt nyújt, jeles évfordulók gyűjteménye, ugyanakkor Kolozsvár érdekes és gazdag múltján vezet végig egészen napjainkig. H. Szabó Gyula kijelentette, hogy szükséges foglalkozni városunk történelmével, ami akár „kutakodásra is serkenthet”, ezért érdemes évközben lapozgatni ezt a kiadványt, és nem egyszerre elolvasni. A kalendárium szerzői különböző szakmában dolgozó személyek: történészek, szociológusok, újságírók, építészek. Az 500 oldalas kiadványt Szabó Lilla szerkesztette, a szerkesztőbizottság tagjai pedig Boros Miklós, Gergely Balázs, H. Szabó Gyula (főszerkesztő) és Szilágyi Adrien Rebeka voltak.
A könyvbemutatón felszólalt Papp Annamária történész, a Szabadság napilap újságírója, aki a nyolcvan évvel ezelőtti, Kolozsvár ellen zajló amerikai légitámadásról írt a kalendáriumba. Bodó Márta újságíró, író a Marianum (jelenleg a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának épülete) ikonikus épületének történetéről, létrehozójáról, Hirschler József katolikus plébánosáról, és a temesvári Boldogasszony Iskolanővérekről mesélt.
Benkő Levente, a Művelődés főszerkesztője beszélt a folyóiratról, amely idén 75. évfordulóját ünnepli, majd elmondta: legelőször a Művelődés folyóirat Művelődési Útmutató címmel jelent meg, majd később közművelődési lappá vált, s 1985-ben az egyre inkább fokozódó, diktatórikus rendszer összevonta más kulturális folyóiratokkal.
Rostás Zoltán szociológus a háromnyelvű Echinox című kolozsvári diákfolyóirat egyik alapítója mesélt a lapról, amely alulról szerveződve, a diákok által indult el. Kijelentette, hogy az akkor megjelent Echinox-publikációk manapság sem vesztettek aktualitásukból.
A kalendáriumban kiemelt helyet kapott a Farkas utca és annak története, hiszen pont a Kolozsvári Magyar Napok idejére sikerült befejezni az utca felújítását. Macalik Arnold építész, aki a felújítási munkálatok egyik meghatározó alakja, beszélt Kolozsvár emblematikus utcájához kötődő emlékeiről és élményeiről, valamint ismertette a felújítás részleteit is.
Sipos Gábor történész, egyetemi tanár a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárról írt. Megemlítette, hogy amikor az épületet megépítették, az utca lakói mérgesek voltak, mert „belerondítottak” a Farkas utca összképébe. Az Akadémiai Könyvtárban megtalálható a volt piarista főgimnázium könyvtára, a református kollégium könyvtára, az unitárius kollégium könyvtára, de más történeti gyűjtemények is helyet kaptak.
Guttmann Szabolcs építész az Egyetemiek Házáról értekezett. Elmesélte gyermekkori emlékét, amikor is édesanyja a filharmónia koncertjeire vitte el őt ebbe az épületbe, de azt is, hogy az Egyetemiek Háza az egykori kőszínház helyére épült.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján kívül, idén Bánffy Miklós születésének 150. évfordulóját is ünnepeljük. Emiatt kapott szót a könyvbemutatón, valamint helyet is a kalendáriumban Szebeni Zsuzsa, színháztörténész Egy megkerült rendezőpéldány bejegyzései című írása, amely a Bánffy-könyvtár egy vissza nem vitt kötetéről szól.
A könyvbemutató végén Farkas Lóránd színművész Bánffy Miklós kalotaszegi gyerekkori emlékeiből olvasott fel.

Mihály Kriszta

Megosztás:

Leave a Reply