Ritka fényképek, különleges használati tárgyak – 1848-as ereklyékből nyílt kiállítás
A Kolozsvári Magyar Napok idén több Petőfi Sándorhoz köthető programot is tartogat a látogatóknak. Az egyik első ilyen a Református Múzeum kiállításmegnyitója volt, ahol az 1848-1849-es forradalom ereklyéi is láthatók Kossuth poharától Bem tábornok ostoráig.
Az Erdélyi Református Múzeumban hétfő délután nyílt meg a kiállítás, amelyen az 1848-as forradalomhoz köthető tárgyi emlékeket tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából nyílt meg, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum együttműködésének gyümölcseként.
A bemutatott ereklyék jelentős része a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményéből származik, de vannak műtárgyak a házigazda intézményből, a Székely Nemzeti Múzeumból és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból, valamint magánszemélyektől is.
A tárlat betekintést nyújt az 1848–49-es kolozsvári Ereklyemúzeum történetébe, az alapításától kezdve a gyűjtemény gyarapodásán és a szétszóratáson át a jelenkori állapotokig.
Az idei Petőfi-bicentenárium apropóján a költő személyes tárgyai is szerepelnek a kiállított gyűjteményben, valamint a költő székelyföldi látogatását is felidézi a tárlat. A mellékelt leírások között például olvashatunk arról is, hogyan élte meg Petőfi a fia, Zoltán születését, és hogyan levelezett erről a szüleivel.
A megnyitón a kiállítás kurátorai, Mitu Melinda, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze, valamint Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője beszélt a különleges gyűjteményről. Mint elmondták, a kiállításon látható olyan fénykép is, amely az egykori székelyudvarhelyi honvédekről készült idős korukban, jóval a szabadságharc után; de olyan tárgyakat is bemutatnak a látogatóknak, mint Kossuth Lajos pohara, Gábor Áron tárcája, vagy egy-egy darabka az aradi vértanuk bitófáiból.Mitu Melinda arra is kitért, hogy az eredetileg 1892-ben nyílt erdélyi ereklyemúzeum az idők során gyarapodott is, de sok darabja el is veszett a történelem viharában, és az ebből fakadó folyamatos költözések közben. A múzeumnak adott már otthont a ma már nem létező Széchenyi-téri tornavívóda, Mátyás király szülőháza, és a Szabók bástyája is. A több mint 1000 tételes gyűjteményből 1976-ra – amikor az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumba költöztették – csak mintegy 300 darab maradt meg. „Vannak köztük fegyverek, rabok által faragott gyönyörű tárgyak, tálkák, poharak, de iratok, fényképek is. Remélem, előkerülnek korabeli tárgyak még valahonnan” – mondta Mitu Melinda, aki hosszú ideje foglalkozik a forradalomhoz kapcsolódó emlékek feltérképezésével.
Az is elhangzott, hogy szerdától az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban lesz megtekinthető egy kiállítás a Petőfihez köthető tárgyakból. A kétszáz éve született költő emléke előtt az idei Kolozsvári Magyar Napok több programmal is tiszteleg. A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban például nyelvi-irodalmi társasjátékot szerveznek kedden 12 órától, de kedden este a magyar napokon mutatják be Maksay Ágnes és László Loránd „Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én…” Petőfi Erdélyben című dokumentumfilmjét; a #Főtér23-ban szintén kedden Petőfi kiskőrösi éveiről szóló beszélgetés is várja a látogatókat. A Bánffy-palota udvarán Petőfi 200 programsorozatot is szerveznek, ez a helyszín idén a Petőfi-udvar nevet viseli, itt a költő életét és munkásságát bemutató kiállítást is megtekintheti a közönség.
Mihálykó Tihamér
