Elkezdődtek a 14. Kolozsvári Magyar Napok

A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében tartott augusztus 14-i ünnepi nyitógálával hivatalosan is elkezdődött a 14. Kolozsvári Magyar Napok. Erdély és a Kárpát-medence egyik legjelentősebb kulturális seregszemléje idén – Erre tessék! mottóval – 50 helyszínen és több mint 500 programponttal várja az érdeklődőket augusztus 14. és 20. között.

„Tizennegyedik alkalommal állhatok itt, a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján, mely – látható módon – közös ünnepünkké nemesült. Ugyanakkor nem tehetem meg, hogy nem emlékezem: ha édesapám élne, ma ünnepelné nyolcvannegyedik születésnapját. Nem könnyű ezzel a gondolattal indítani egy ünnepi beszédet, de e tény mutat rá a legjobban mondandóm lényegére: múltunk, jelenünk és jövőnk hármas egységére – Kolozsvár és közösségünk vonatkozásában” – kezdte beszédét Gergely Balázs. A Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője elmondta: Kolozsvár múltja, a történelmi időben egyre távolodó kincses város fénye előbb-utóbb elhalványul, de tudnunk kell, hogy a múlt Kolozsvárját, melyet örökül kaptunk, csak mi tudjuk megőrizni. „A mai Györgyfalvi negyedben, a Kövespadként ismert területen, 1100 évvel ezelőtt honfoglaló őseink temetkeztek. Ennek emléke teljesen kitörlődött kollektív emlékezetünkből. Ugyanakkor megőriztük azt a teremtő szándékot és városépítő szellemiséget, melyet örökül kaptunk, s amelyet nekünk is követnünk kell” – mondta Gergely Balázs, majd hozzátette: a múlt emlékképei mellett a jelen Kolozsvárjáról is szólni kell, hiszen itt, a jelenben éljük meg közös ünnepnapjainkat. „Kolozsvár addig létezik, amíg belakjuk és tovább építjük. Nem a kövek jelentik az igazi Kolozsvárt, hanem mi, akik élettel töltjük meg az utcákat és a tereket” – hangsúlyozta a Magyar Napok főszervezője. „Rendezvénysorozatunk tizennegyedik életévéhez érkezett. Mifelénk a fiatalok ebben a korban kapják meg a személyi igazolványukat. A 14. Magyar Napok vonatkozásában e képzeletbeli okmányon ott szerepel fényképünk, mely a Főtéren összesereglett magyarnapozó sokaságot ábrázolja, és ott áll rajta állandó lakcímünk is, melyből – jó lenne tudni – minden kolozsvári magyarnak kettő van: az egyik, a hivatalos, állandó lakcím, a másik pedig a felújított és az idei Magyar Napok alatt újra birtokba vett Farkas utca – vagy ahogy azt Cs. Szabó László írta: a kolozsvári via sacra. A kincses város ezen emblematikus utcája kolozsvári és erdélyi szellemi-tudományos életünk kicsinyített mása, az ott található templomokkal, iskolákkal és tudományos központokkal együtt. A Farkas utcai templom előtt található Szent György-szobor pedig a közeledő Kolozsvár jövőbeli feladataira és harcaira hívja fel a figyelmünket. Álljon a sárkánnyal viaskodó Szent György példaként előttünk – mindennapi kishitűségeink alkalmával is. Kívánom, hogy a Farkas utca, a Főtér és a Kolozsvári Magyar Napok megannyi programhelyszíne legyen közösségi otthonunk, és bízom benne, hogy mindazok, akik itt élnek vagy hozzánk látogattak, érdeklődésük és nyitottságuk által értelmet adnak bő egyhetes programkavalkádunknak” – zárta beszédét Gergely Balázs.

„Kolozsvár történelme és színes kultúrája mindazoké, akik a történelmi idők során formálták azt, s akik a művelt Európához tartozónak vallják magukat. A kincses város falai őrzik elődeink emlékét, a mi feladatunk pedig, hogy őrizzük közös kincsünket, Kolozsvárt, a szellemi-lelki megújulás mindenkori fellegvárát” – kezdte köszöntőjét Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzepolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: Kolozsvár mindig is a tudás, a művelődés, az alkotás központja volt, amikor pedig 2017-ben, a kincses város bejáratánál megpillantotta Kolozsvár nevét magyarul is feltüntetve, érezte: visszakaptunk valamit, amit a történelem elvett. „Kolozsvár a mi városunk is, s hogy ez így lehet, azért köszönet illet minden itt élő erdélyi magyart, valamint a világi és az egyházi vezetőinket. Ugyanígy köszönet illeti a Kincses Kolozsvár Egyesület vezetőit és tagjait, akik évről-évre megszervezik a Kolozsvári Magyar Napokat, mindannyiunk közös ünnepét. Ők azok, akik már a 21-ik század Kolozsvárjának hírnevét öregbítik, s munkájuk révén bemutatják a többségi nemzetnek is kultúránk sokszínűségét” – jelentette ki az államtitkár, majd hozzátette: 2010 óta fokozatosan erősödik az a hálózat, amely átöleli a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarokat. „Ezt a hálót a személyes kapcsolatok, a kulturális örökség őrzése és gazdagítása, a vendégszeretet és a hazaszeretet tartja egyben. Egyetlen kifejezéssel úgy nevezhetjük, hogy ez a nemzeti összetartozás. Magyarország Kormánya nevében azt ígérem, hogy ahogyan az eddigi tizenhárom évben, úgy a továbbiakban is képviselni fogjuk a magyarok érdekeit, és küzdeni fogunk az érvényesülésükért” – zárta mondandóját Potápi Árpád János.

„Minden ilyen alkalom öröm, minden ilyen esemény emelkedetté változtatja hétköznapjainkat. Tegnaptól immár 14. éve örömünnepet él meg Kolozsvár magyar közössége. Ami a ’90-es évek elején még elképzelhetetlen volt, az mára valósággá vált: hála egy elszánt, következetes és főként hinni tudó, maroknyi csapatnak. Jó látni, megtapasztalni, ahogy a kolozsvári magyarok ma már a nyári vakációkat, családi nyaralásokat, a felújítási és befőzési munkáikat – ha csak tehetik – igyekeznek a Kolozsvári Magyar Napokhoz igazítani. A Magyar Napok szerves része lett a kolozsvári magyarok életének, és emellett: jelentős és meghatározó szerepet töltött be közös, kulturális életünkben” – kezdte beszédét Sándor Krisztina. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a Kolozsvári Magyar Napok méltán említhető fővárosi rangú eseménysorozatként, hiszen tartalmában, a hozott és kínált minőségi kulturális élményekben, azok gazdagságában ugyanis nincs párja szerte Erdélyben. „Így vagyunk mi, mindannyian büszkék Kolozsvárra, a szervezőkre, arra, ahogyan ezzel a rendezvénnyel belakják Kolozsvár belvárosát, mintát és példát mutatnak, és erősebb tartást biztosítanak mindahhoz, ami a jelent és a jövőt hordozza e városban és még azon is túl” – zárta beszédét Sándor Krisztina.

„Négy évvel ezelőtt álltam utoljára itt, önök előtt a Kolozsvári Magyar Napok megnyitóján. Nagy örömmel tettem eleget Gergely Balázs meghívásának, hiszen mi lehetne csodálatosabb annál, ahogy a szemünk előtt születik meg és izmosodik közösségi hagyománnyá valami, ami szűk másfél évtizede még egyszerű, bár a kezdetek óta ambiciózus kulturális eseményként indult? Könnyen mondhatnám, hogy ez természetes, hiszen Kolozsvár formális rangjától függetlenül évszázadok óta Erdély fővárosa, mi mindenképpen annak tekintjük, és így a többi erdélyi város közösségének is a példaképe. Ma is igaz ez, hogy Székelyföldtől Máramarosig, a moldvai csángó magyar közösségektől Dél-Erdélyig minden tekintet Kolozsvár felé fordul, és van verseny a magyar napok megszervezésében, és jó, hogyha van verseny, Kolozsvár mégis inkább a mérce, bátran mondhatjuk, hogy szellemi-kulturális iránytű” – kezdte beszédét Kelemen Hunor. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hozzátette: ahhoz, hogy egy közösségi kezdeményezés szokássá, majd hagyománnyá váljon, nem elég a rang, s önmagában nem elég még a minőség sem. „A legfontosabb ugyanis az, hogy találkozzon a közösség igényeivel. Így találkozott a kolozsvári magyar közösség igényeivel, elvárásával Gergely Balázsék kezdeményezése is, mely egy olyan pillanatban jött létre, amikor még eleven volt a fenyegetés emléke, hogy nem lehetünk nyilvánosan magyarok Kolozsváron, de már ott volt annak reménye is, hogy a Funar-korszak sötét múltja egyszer és mindenkorra lezárult. A Kolozsvári Magyar Napok ma mérce szerte Erdélyben, és bátorkodom megkockáztatni azt, hogy a Kárpát-medencében, igazodási pont augusztusban és nemcsak a kolozsvári magyarok számára. Köszönet ezért Gergely Balázsnak és csapatának” – mondta Kelemen Hunor.

A nyitógála zárásaként a 95. évét töltő dr. Dávid Gyula irodalomtörténésznek, szerkesztőnek és műfordítónak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnökének adták át a Kincses Kolozsvár Egyesület kuratóriuma által odaítélt Kincses Kolozsvárért Díjat. Elhangzott: a magyar művelődési élet területén nyújtott kiemelkedő tevékenységéért, fáradhatatlan közösség- és tudományszervező munkájáért díjazott dr. Dávid Gyula életével és munkásságával, valamint 56-os elítéltként, a diktatúra legsötétebb éveiben tanúsított kiállásával és bátor helytállásával Kolozsvár, Erdély és a Kárpát-medence magyar közösségeinek méltó példaképévé vált. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület volt elnöke, a Művelődés folyóirat nyugalmazott főszerkesztője, Bessenyei György-díjas művelődéstörténész laudációjában rámutatott: dr. Dávid Gyula megkerülhetetlen személyisége lett, és mind a mai napig az is maradt, az erdélyi magyar irodalomtörténet tudományának, valamint hatalmas tenni akarással, nagyívű jövőképpel vállalta a művelődésszervezéssel járó évtizedes feladatokat. „Ő mindig nyugodt, kiegyensúlyozott és mértéktartó. Őt soha nem hallottam senkiről a gyűlölet hangján szólni. Ha időnként elejtett egy-két mondatot a börtönéveiről, még a fogva tartóiról is nyugodt tényszerűséggel tudott beszélni. Talán a fogságban edződött erős életigenlése állította meg dr. Dávid Gyula testi-lelki-szellemi öregedését” – zárta ünnepi beszédét Dáné Tibor Kálmán. Dávid Gyula a díj átvételét követően elmondta: 75 év történései kötik a kincses városhoz. „Ezzel a díjjal, úgy érzem, további kötelezettséget róttak rám, s ígérem, amíg a Jóisten éltet, tovább fogom tenni mindazt, ami megtehető” – jelentette ki a díjazott.

A 14. Kolozsvári Magyar Napok nyitógálájának zárásaként Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedű- és tereminművész, valamint a Kolozsvári Magyar Opera zenekara adott koncertet. Az augusztus 20-ig tartó programsorozattal kapcsolatos minden fontos információ megtalálható a www.magyarnapok.ro internetes oldalon, valamint a rendezvény Facebook-oldalán.

A Kincses Kolozsvár Egyesület sajtóirodája