Petőfi Erdélyben – dokufilm-bemutatót tartottak
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a Kolozsvári Magyar Napok is programsorozatot indított. Ennek egyik fontos pontja az a filmvetítés volt, amelynek a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának Hunyadi Mátyás díszterme adott otthont, kedd este. A vetítést követően rövid beszélgetést tartottak Maksay Ágnessel, a film rendezőjével és forgatókönyvírójával, valamint a T. Szabó Leventével, aki közreműködött megszólalóként, szakmai konzulensként és forgatókönyvíróként. A beszélgetést Szántai János, az E-MIL elnöke moderálta.
A dokumentumfilmet a kolozsvári Video Pontes stúdió készítette az MTVA megbízásából, a film utómunkálatait néhány hete fejezték be. Az erdélyi közönség első ízben láthatta a filmben Petőfi különböző életfejezeteit. Ezenfelül a dokumentumfilm a költő erdélyi kötődéseit taglalja, T. Szabó Levente irodalomtörténész pedig 19 helyszínre kalauzolja el a nézőket, Bihardiószegtől kezdve, egészen Fehéregyházáig. A film kronologikusan követi Petőfi utazásait Erdélyben, és az egyes helyszíneken helytörténészek is megszólalnak, akik tovább színesítik a Petőfiről alkotott képet. A különleges látványvilág és a legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodó dokumentumfilm tökéletes ismeretterjesztő lehet kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A vetítést követő beszélgetésben néhány kulisszatitok is kiderült a filmforgatásról, de Szántai János a dokumentumfilm utóéletéről is érdeklődött. Maksay Ágnes elmesélte, hogy egy kicsi stábbal kellett dolgozniuk, ami néha nem volt könnyű, hiszen rendezőként például szállásfoglalással is foglalkoznia kellett. „A film stílusához és a belefektetett munkához képest nem volt elég a stábtagok száma” – jelentette ki, hiszen még legalább 3-4 embere lett volna szükség. Az operatőrök voltak a sofőrök és hangmérnök, gyártásvezető sem volt. Emellett kiderült, hogy a film utóélete nem tőlük függ. A hivatalos premier utáni 2-3 hónap elteltével, minden erejével azon lesz, hogy a filmet Erdély-szerte és Magyarországon is terjesszék, de valamilyen formában jövő tavasszal mindenképp el szeretné juttatni a középiskolákba, „mert ez pontosan egy irodalomórányi időt vesz igénybe”.
Az erdélyi magyar dokumentumfilm jelenlegi helyzetéről is szó esett. Maksay Ágnes szerint 1989 óta fejlődik a magyar társadalom és a magyar intézményrendszer, de mindenképp különbséget tesz az erdélyi magyar dokumentumfilm és a magyarországi dokumentumfilm között, mivel az erdélyieknek nehezebb pénzt szerezni filmek készítésére. Felvetődött Petőfi Sándor influenszer-figuraként való értelmezése is. T. Szabó Levente elmondta, hogy az utóbbi tíz évben egyre többen gondolnak így rá. „Pont azért izgalmas szerintem Petőfi Sándor figurája, mert ezt a váltást nagyon jól el lehet beszélni rajta keresztül, és akár az erdélyi napjain keresztül is. Petőfi nagyon izgalmas ilyen szempontból, mert érzi ennek az erejét és az élére áll, mert ő szervezi meg az első modern irodalmi sztrájkot, ahol tisztességes honoráriumot követelnek az írók” – mesélte T. Szabó. Maksay Ágnes ehhez hozzáfűzte, hogy abszolút egyetértettek abban, hogy Petőfi Sándort nem fogják influenszerként megnevezni a dokumentfilmben, annak ellenére, hogy sok kutató közös állásponton van ebben a témában. Szakmai szempontból, az alkotók úgy próbálták „modernné olvasni” Petőfit, hogy „megmutatták a folytonosságát a mával”.
A 14. Kolozsvári Magyar Napok a Petőfi-bicentenárium kapcsán programkavalkáddal várja az érdeklődőket. A szervezők egy olyan időutazásra hívják a résztvevőket, ahol a költő múltja és öröksége elevenedik meg. A KMN alatt ismeretterjesztő előadások, irodalmi-nyelvi társasjátékok, gyermekfoglalkozások, könyvbemutatók és kerekasztal-beszélgetések lesznek a Petőfi-udvarban.
Mihály Kriszta
