Megnyílt a Bálint Tiborról 90 emlékkiállítás
Idén lett volna kilencven éves az elmúlt évszázad egyik meghatározó kolozsvári írója, Bálint Tibor, akinek életéről keddtől kezdve átfogó képet kaphatnak azok a magyarnapozók, akik a Vallásszabadság Házába látogatnak.
Szép számú közönség gyűlt össze kedd délután a Vallásszabadság Házában, ahol a méltán híres kolozsvári író és műfordító, Bálint Tibor születésének 90. évfordulója alkalmából nyílt emlékkiállítás.
„Kell-e cifráznia, nyaggatnia a nyelvet annak, aki távlatot tud adni a szavaknak? Vagy az öltöztetés csak a gondolat sivárságát leplezi? Öntudatlanul is ez a kétség szorongat, valahányszor minket, erdélyi írókat azért dicsérnek, mert szépen írunk. Ilyenkor feszengve gondolom, igen, bizonyára így van, de elég nagy átok ez rajtunk, mert nem szépen kellene írnunk, hanem egyszerűen és világosan” – mondta Szent Hiláriusz gondolataira alapozva felvezető beszédében Albert Júlia színművésznő, aki szerint Bálint Tibor Zokogó majom című prózájára és egyéb műveire is teljes mértékben igaz, hogy a pontosságra és egyszerűségre törekedett bennük.
A folytatásban Egyed Emese és Demeter Zsuzsa irodalomtörténészek beszélgettek a kolozsvári író munkásságáról, az élettörténeti kutatás folyamatáról és a kiállítás öt pannójának tartalmáról.
„Mindegyik pannónak van egy vagy két fő idézete. Ezek szubjektívek, nagyon sokat lehetett volna választani, nincs vége soha a Bálint Tibor bibliográfiának, nem lehet teljesen befejezni. Próbáltam olyan szerzőket választani, akik valamiképpen meghatározták az életműértékelését és kapcsolati szempontból is fontosak voltak” –osztotta meg a közönséggel a kiállítás megszerkesztésének módszereit Demeter Zsuzsa, aki ezt követően azt is elárulta, hogy az íróról szóló véleményanyagok, irodalmi szerzemények közül Tamás Gáspár Miklós A Punga című műve volt az egyik legfontosabb, amelyet a kutatásban felhasználhatott.
A kiállítás pannóin elolvasható többek között Kányádi Sándor Bálint Tiborhoz írt verse, és az író gasztroesszéjének vázlata. Bálinttal kapcsolatban egyébként fontos megjegyezni, hogy nagy rajongója volt az orosz irodalomnak is, különösen Csehovnak.
A megnyitó végén felszólalt az író özvegye, Bálintné Kovács Júlia is, aki férjével kapcsolatos emlékeit és humoros történeteit felidézve derűs pillanatokat okozott a közönségnek.