Az elmúlt négy év hagyományait folytatva, az Óperrrencián innen és túl mottóval megszervezett 5. Kolozsvári Magyar Napok első napjának központi eseménye a nyitógála volt. Zsúfolásig megtelt ebből az alkalomból a Magyar Opera nagyterme, ahol a meghívottak köszöntőbeszédei után a Székely Dózsa György című táncjátékot tekinthette meg a nagyszámú közönség.

Gergely Balázs főszervező köszöntötte elsőként a résztvevőket, aki felszólalásában arra adott magyarázatot, hogy mitől „óperrrenciás” idén a Kolozsvári Magyar Napok. A mottóválasztás egyik oka a negyvenévnyi kommunista diktatúrából, és az ezt betetőző tizenkét év ráadásból eredeztethető. Az átkos időszak után mesébe illő élmény, hogy immár ötödik éve megadatik nekünk, hogy Kolozsvár közterein több tízezres létszámban együtt ünnepeljünk, együtt szórakozzunk – fogalmazott Gergely Balázs. Az érem másik oldala – folytatta – egy generációs kérdés: a gyerekeknek, akik bele születtek, lassan bele nőttek ebbe az „óperrrenciás” hangulatba, és akiknek 4–5 évesen első emlékeik a magyar napokhoz köthetőek, lehet, hogy most már 8-9 évesek. „Nagyon remélem, hogy úgy fognak felnőni ezek a gyerekek, hogy sohase fogják megtapasztalni, amit mi, idősebbek megtapasztaltunk a múlt rendszerben” – zárta beszédét a főszervező. Végül megköszönte a szponzoroknak, partnerszervezeteknek a támogatást, kiemelt módon pedig Magdó Jánosnak, Magyarország leköszönő kolozsvári főkonzuljának a kétévnyi segítségét.

A Kolozs Megyei RMDSZ elnöke, Máté András Levente a szervezők munkáját méltatta, kiemelve, hogy a Kolozsvári Magyar Napoknak a kultúráról, szórakozásról és kikapcsolódásról kell szólnia, ezzel kívánt a résztvevőknek kellemes időtöltést.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere felelevenítette a tavalyi rendezvény sikerét, kifejezve örömét a Magyar Napok létével kapcsolatosan. Véleménye szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt tíz év alatt sikerült visszaállítani a normalitást, így mindenki otthon érezheti magát Kolozsváron. A prioritási listán kiemelte a kultúra és a hagyomány tiszteletben tartását, ami városunkat valóban mesebeli hellyé teszi.

A nyitógálán felszólalt Magyarország kolozsvári főkonzulja, Magdó János, aki felidézte kolozsvári tevékenységének kezdeti gondolatát: „itt tenni lehet, és tenni is kell.” Ez alapján viszonyult a városhoz, és törekedett arra, hogy a magyarságtudat erősödjön, kaput nyitva a román közösség felé is. Örömmel tapasztalta, hogy ez a nyitás a románok részéről is jelentkezik – mondta.

Balatoni Mónika, Magyarország külgazdaság és külügyminisztérium kultúráért felelős államtitkára szerint egy közösség megmaradásának záloga a bizalom, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés. A kultúra, amely egy nemzet legnagyobb értéke, egy hídnak tekinthető, amelyen keresztül megismerhetjük egymás identitását, és ezáltal legyőzhető a bizalmatlanság.

A soron következő felszólaló a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár volt. Répás Zsuzsanna is a kultúra elengedhetetlen szerepét emelte ki. A Kolozsvári Magyar Napok hozzájárul az „emberiség kultúrkincstárához”, amely révén mi is jobban megismerhetjük és kiterjeszthetjük kultúránkat – hangzott el.

Szatmári Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke abban érzi a rendezvény csoda-jellegét, hogy két évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Kolozsváron egy olyan magyar esemény, amelyen tízezrek vesznek részt. Kiemelte, arra kell törekedni, hogy „helyrehozzuk a helyrehozhatatlant.”

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint érdemes lenne feltalálni a „kultométert”, amely méri egy városnak, régiónak, országnak, térségnek a kulturális kisugárzását. 

Kolozsvár számára ez előnyös lenne, köszönhetően az erős kulturális életképességének. „Van egy olyan magyar közösség, amely a programfüzetben testet öltő csodát folyamatosan előállítja. Ez az egy hét magába sűríti a 365 kolozsvári kulturális napot, amit megélünk” – hangsúlyozta a rendezvény szerepét az államtitkár.

Jóérzéssel tekint vissza Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is az elmúlt négy évre, kiindulva az egykori ötletelésből és tervezésből. Mostanra sikerült megteremteni a példaértékű együttműködést, amelyet más erdélyi nagyvárosok is megörököltek, mint például a Vásárhelyi Forgatag vagy a nagyváradi Szent László Napok. Végezetül azt kívánta, hogy a jókedv, szórakozás és a kulturális együttlét jegyében teljen a következő hét.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke zárta a felszólalók sorát, aki kiemelte, úgy érzi, mintha már évtizedek óta minden évben megszerveznék a Magyar Napokat. Annak ellenére, hogy gyorsan hozzászokunk a természetesnek tűnő állapotokhoz, nem volt ez mindig így. Kelemen szerint legalább összehasonlításképpen érdemes néha visszaemlékezni a múltunkra. Fontos, hogy azt a csodát, amelyet közösen megteremtettünk Kolozsváron, megőrizzük, hogy ne legyen visszafordítható.

A nyitóbeszédeket követően a magyar történelem egy sorsfordító mozzanatát feldolgozó táncjáték szórakoztatta a jelenlévőket, amelyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes adott elő. A Székely Dózsa György nagysikerű darabot háromszoros vastapssal értékelte a közönség. Itt azonban nem ért véget az este, az állófogadás előtt megnyitották gróf Bánffy Miklós karikatúra gyűjteményét a színház előterében. Az alkotást Szép Gyula, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója, Szebeni Zsuzsa a kiállítás kurátora és Gergely Balázs méltatták.