A Kolozsvári Magyar Napokat öt évvel ezelőtt, 2010-ben szerveztük meg először. Sikere meglátásunk szerint abban rejlik, hogy olyasmit valósítottunk meg, amire azelőtt nem volt példa: interetnikus környezetben a legtöbb szakmai és kulturális szervezetet sikerült bevonni egyetlen rendezvénysorozatba úgy, hogy az értékek felmutatása és a hagyományápolás mellett a szórakoztatásra is hangsúlyt fektettünk. Az értékteremtő magyar civilszervezetek, egyházak, intézmények részéről már akkor erőteljesen jelentkezett az igény, hogy együtt mutassák meg mindazt, amit felépítettek.
A Kolozsvári Magyar Napok példáját sokan követték Erdélyben: Brassóban négy évvel ezelőtt startolt a Brassói Magyar Napok, Nagyváradon két évvel ezelőtt a Szent László Napok, Marosvásárhelyen a Vásárhelyi Forgatag, Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napok.
A Kolozsvári Magyar Napok céljai
A kolozsvári kulturális seregszemle apropóját két fontos esemény megünneplése adta: Kolozsvár városi rangra emelése és a keresztény magyar államalapítás. Károly Róbert magyar király 1316. augusztus 19-én adta vissza Kolozsvárnak kiváltságait, és emelte a települést városi rangra (civitas). Augusztus huszadikát sok más mellett a több mint másfél évtizede, évről évre megtartott Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozóval ünnepeljük.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik fontos célkitűzése a közösségépítés. Alkalmat, helyet adunk arra, hogy a kolozsvári magyar közösség és a városból elszármazott tízezrek legalább egyszer egy évben találkozhassanak. Erdély kulturális fővárosa így nyolc napra kicsit újra magyar várossá válik: az utcákon ekkor hallani a legtöbb magyar szót.
Azzal, hogy a Kárpát-medence több pontjáról sokan megtisztelnek jelenlétükkel, rendezvénysorozatunk tovább építi a magyar kultúrát, testvérvárosi kapcsolatokat ápol, és lehetőséget ad a szervezetek, intézmények közti párbeszédre, tapasztalatcserére.
A seregszemle a nemzetek közti párbeszéd híve. Élő kapocs kíván lenni a régióban élő román és magyar közösség között. Arra törekszünk, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeibe a román érdeklődők is bekapcsolódhassanak. Célunk, hogy a román lakosság még jobban megismerje a magyar értékeket és kultúrát. A fent felsoroltaknak is köszönhető, hogy a magyar kormány mellett a kolozsvári városháza és a megyei önkormányzat is kiemelt fontosságú rendezvényként támogatja a Kolozsvári Magyar Napokat.
A Kolozsvári Magyar Napok olyan nagyszabású programokhoz kapcsolódik, mint a már megnyert Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015, valamint a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázat. Meggyőződésünk, hogy a magyar értékek felmutatásával, népszerűsítésével hozzájárulunk ahhoz, hogy Kolozsvár a több száz éves címeréhez méltóan a nyitott kapuk városa maradjon.
Szakmai beszámoló az 5. Kolozsvári Magyar Napokról
Az 5. Kolozsvári Magyar Napok megvalósítását az NKA nyílt pályázati keretéből 15.000.000 Ft vissza nem térítendő összeggel támogatta. Ezt az összeget a Kolozsvári Magyar Napok szervezésében műsorvásárlás (Honvéd Együttes, Gríz zenekar, Parnograszt, Dinamit együttes, Quimby koncert, Kiscsillag koncert, Illés koncert és az Experidance táncprodukció) költségeinek fedezésére használtuk fel a csatolt pénzügyi dokumentumoknak megfelelően.
Bár fesztiválok, kulturális rendezvénysorozatok időszámításában mérve még gyerekcipőben jár, ehhez képest az egyre szélesebb körből érkező közönség egyre növekvő érdeklődése a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé tette az idén ötödik alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napokat. A részvételi adatok önmagukért beszélnek, hiszen az esős időszak ellenére idén több mint 180 ezren vettek részt a közel 500 programponton. A résztvevőknek hozzávetőlegesen 10-20 százaléka érkezett Kolozs megyéből, Erdély különböző vidékeiről, valamint külföldről. A rendezvény iránti érdeklődés a korábbi évekhez képest annak ellenére sem változott, hogy az idei programokat rendszeresen zavarta meg eső, zápor, zivatar. A rendezvényen 90 főből álló szervezői stáb, továbbá 200 önkéntes munkálkodott. A nyolc napos kulturális seregszemlét 57 országból interneten is nyomonkövették.
A Farkas utcában és környékén megszervezett fesztiválutca rekordot döntött: egyetlen évben sem fordult meg annyi érdeklődő a helyszínen, mint idén. A Fogoly utcában berendezett középkori utca a szigethalmi Emese Park jóvoltából szintén nagy sikert aratott, akárcsak az utca bejáratához raklapokból felépített, nyolc méteres kapubástya, amelynek célja Kolozsvár történelmi címerének középpontba állítása volt.
A hétfői hangosítási problémákat leszámítva jelentős fennakadásoktól mentesen sikerült lebonyolítani a nyolc napos rendezvényt. Akárcsak tavaly, idén sem árnyékolta be a Magyar Napokat semmilyen incidens, ami elsősorban a kiváló közönségnek, de emellett hangsúlyosan a helyi és a megyei önkormányzat alá tartozó rendfenntartó szervekkel való jó együttműködésnek köszönhető.
A rendezvényt 101 támogató és közel 100 partnerszervezet támogatta, ajánlott fel programokat. Öt év alatt megháromszorozódott az önkéntesek száma, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a fiatalok részéről a rendezvény lebonyolításában való aktív részvétel iránt. Idén román és angol önkéntes is színesítette a palettát, és külön kiemelendő, hogy a legidősebb önkéntes az idén töltötte be 69. életévét.
A hangsúlyosabb román kommunikációnak köszönhetően növekedett a román érdeklődők száma a fesztiválon. A kolozsvári román várostársaink körében leginkább a Szimfonik Live produkciója, az Experidance 1001 év című előadása, a városnéző séták, a kiállítások, a Jézus Krisztus Szupersztár és a fesztiválutca kínálata aratott sikert.
Kolozsvár városi rangra emelése (augusztus 19.) és a magyar állam alapítása (augusztus 20.) megünneplése mellett a Kolozsvári Magyar Napok célkitűzései között szerepel kulturális értékeink megmutatása minél magasabb színvonalon, megismertetése a velünk együtt élő nemzetiségekkel, továbbá minőségi kulturális élmény biztosítása a kincses város magyar közössége számára. A rendezvényről szóló magyar és román nyelvű sajtóbeszámolók alapján kijelenthetjük, hogy ezeket a célokat sikerült maradéktalanul teljesítenünk.
Az 5. Kolozsvári Magyar Napok ugyanakkor megmutatta: az eredeti elképzelésekhez szorosan kapcsolódva és a közönség igényeihez igazodva képes a megújulásra. Az idén bevezetett újítások között megemlíthetjük – sok más egyéb mellett – az úgynevezett nulladik napi programokat, a mini színházi évadot, a minőségi komolyzenei felhozatalt, a történelmi utcát, valamint a szakszerűen benépesített borutcát és borkóstolókat.
A Kolozsvári Magyar Napok számokban
Idén összesen 60 helyszínen közel ötszáz programpontból állt a rendezvény kínálata, amely közel 100 civil szervezet közreműködésével valósulhatott meg. Ezek közül mintegy 50 ifjúsági és 50 gyermekprogramot, továbbá több mint 70 zenei eseményt, 30 irodalmi programot, performanszfesztivált, közel 30 fotó- és képzőművészeti kiállítást, számos kerekasztal-beszélgetést és több mint 40 Kolozsvárhoz kapcsolódó filmvetítést tartalmazott a vaskos programfüzet. Mindemellett többnyelvű városnéző sétákkal, toronyzenével, néptáncgálával, orgonamaratonnal, múzeumi tárlatvezetésekkel, tangó- és társastáncbemutatókkal vártuk az érdeklődőket. A számoknál maradva: a legnagyobb érdeklődés az Illés 50 koncertje iránt mutatkozott, melyen 23-25 ezer ember volt jelen.
A megnövekedett számarányok miatt bővült a szervezők és az önkéntesek száma is. Az események főszervezője Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke volt, munkáját három igazgató, 86 szervező és több mint 200 önkéntes segítette.
Idén is a fesztivál partnerei voltak az alábbi civil szervezetek, oktatási intézmények és egyesületek: Antall József Tudásközpont, Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Apáthy István Egyesület, Arkhai szoborpark, Arménia Örménymagyar Baráti Társaság, Attitude Tánciskola, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, BBTE Magyar Történeti Intézete, BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete, BBTE Magyar Fizika Intézete, Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Intézet, Bálint Tibor Baráti Társaság, Barabás Miklós Céh, Báthory István Elméleti Líceum, Borvadász Társaság, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Bulgakov Irodalmi Kávéház, Diakónia Keresztyén Alapítvány, Dribli Erdélyi Gyerekfoci Klub, EmpirX Egyesület, Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), Erdélyi Kézmíves Céh (EKC), Erdélyi Magyar Filmszövetség, Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság, Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gazdasági Szakbizottsága, Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), Exit Kiadó, Evangélikus-Lutheránus Püspökség, Életfa Családsegítő Egyesület, Élő Erdély Egyesület,Györkös Mányi Albert Emlékház,Házsongárd Alapítvány, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, Hungarorím Együttes, Idea Design&Print, Idea Plus, Insomnia Kávéház, Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem, Jkaabffy Elemér Alapítvány, Jancsó Noémi Egyesület, János Zsigmond Unitárius Kollégium (JZSUK), KajaTanya, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT), Kolozs Megyei Gazdák Egyesülete (KMGE), Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR), Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT), Kolozsvár Társaság (KT), Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség, Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvári Bábjátszótér, Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, Kolozsvári Kaszinó – Városi Kultúra Központja,Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvári Református Kollégium, Kolozsvári Magyar Opera, Kolozsvári Szépművészeti Múzeum, Korunk Stúdiógaléria, Kriterion Közművelődési Alapítvány, Magyar Doktorandusz Közösség, Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Magyar Turizmus Zrt., Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár, Minerva Művelődési Egyesület, MINTA, Origo Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Pro Philosophia Alapítvány, Puck Bábszínház, Quadro Galéria, Reconstructio Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), Slam Poetry Erdély, Szabédi Emlékház, Szabók bástyája – Városi Kultúra Központja, Szarkaláb Néptáncegyüttes, Szederinda Hagyományőrző Csoport, Szent Mihály plébánia, Szentendrei Alapítvány, Tectum Egyesület, Transilvania International Film Festival (TIFF), Tranzit Alapítvány, Turul Íjász Hagyományőrző Egyesület. Szám szerint 70 civil szervezet és intézmény biztosította a programok szakmai hátterét, minőségi megvalósítását.
Programjaink dióhéjban – a teljesség igénye nélkül
Az idén újdonságnak számító nulladik napon, szombaton (augusztus 16.) több kulturális programmal vártuk a nagyérdeműt, és a résztvevők számából arra lehet következtetni, hogy igény van az egyhetes programsorozat további egy nappal való bővítésére. Az EKE és a Szentimrei Alapítvány szervezte Kós Károly-emlék- és teljesítménytúrákon három különböző távon számos érdeklődő vett részt. Kiemelkedő képzőművészeti esemény volt Kádár Tibor A táj és embere című kiállításának megnyitója, hiszen a kolozsvári születésű művész hosszú évek után tér vissza a kincses városba tárlattal. A bevezető nap másik rendkívüli eseményének számított a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2014–2015könyvbemutató, amit a hagyományoktól eltérő, ’kolozsvári’ időszámítással szerkesztettek: a benne foglalt idő Magyar Napoktól Magyar Napokig tart, ezzel is jelezve, hogy a kiadvány szorosan kapcsolódik a rendezvényhez.
A vasárnap este megtartott nyitógálával hivatalosan is kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Napok ötödik kiadása. Az eseményre nagyon sokan kíváncsiak voltak, zsúfolásig megtelt a Kolozsvári Magyar Opera nagyterme. Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője és ötletgazdája megjegyezte: a Kolozsvári Magyar Napok olyan hely, ahol az egymást bíráló politikusok néha találkoznak. A felszólalók gratuláltak a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek, hogy példamutató módon felülemelkedtek a pártpolitikai megosztottságon, és összefogtak a közös ügyért. A gálaműsort a Honvéd Táncegyüttes Székely Dózsa György című előadása tette emlékezetessé.
A hét folyamán a főtéri koncertek voltak a legnépszerűbbek, azokon vettek a legtöbben részt. Az Illés50 emlékkoncert aratta a legnagyobb sikert, ahol az eső ellenére, több mint 25 ezer érdeklődő énekelt és táncolt. A hétfői magyar rocklegendákat felvonultató koncertsorozat is sok érdeklődőt vonzott. Ennek keretében lépett fel a Takáts Tamás Blues Band, a Kalapács Zenakar, a Dinamit együttes, valamint az Atilla Fiai Társulat meghívott előadójukkal, Varga Miklóssal. Kedden a kolozsvári születésű, rendkívül népszerű előadóművész, Tamás Gábor szórakoztatta a közönséget, kinek dalait a Gríz-zenekar kísérte. Szerdán a 16. Szent István-napi Néptánctalálkozó nyitógálájáé volt a főszerep, ahol több mint 8 ország 180 hagyományőrző néptáncosa mutatta be jellegzetes táncait és viseletét. Csütörtök este a huszonhárom éves Quimby,Magyarország egyik legnépszerűbb zenekaralépett színpadra, előttük a Kiscsillag együttes játszott, a magyar alterrock legnépszerűbb zenekara. Pénteken a Szimfonik Live produkciót láthatta a közönség, amely első alkalommal mutatkozott be Budapesten kívül. Az MR Szimfonikusok a magyar popszakma olyan jeles képviselőit kísérték, mint az Irie Maffia, Péterfy Bori és a Love Band, a Heaven Street Seven és a Pannonia Allstar Ska Orchestra. A zárónapon, vasárnap este az Experidance Ezeregyév című látvány és táncszínházi nagyprodukciója kápráztatta el a nagyérdemű közönséget. A magyar történelmet táncképekben felidéző produkciót, majd az azt követő tűzijátékot „teltházas” nézőtér fogadta.
A könnyűzenei koncertek mellett nagy sikert arattak a Redut, jelenleg az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak ad helyet, nagytermében megrendezett hangversenyek. A hét minden napján, napról-napra színvonalas komolyzenei koncertek követték egymást: a Trio Interbelique operett- és sanzonestéje, a Flauto Dolce együttes régizene koncertje, a ContemporArtitist Transylvaniae hangversenye, akik kortárs zeneszerző nők műveit adták elő, Demény Balázs zongoraművész hangversenye, Valentinyi Gábor és Kostyák Előd cselló kamarakoncertje és a Danubius vonósnégyes hangversenye. Szombaton a Kolozsvári Magyar Opera adott otthont a Vásáry Tamás vezényelte Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara hangversenyének. Hatalmas sikert arattak a kolozsváriak körében, a közönség teltházzal és vastapssal fogadta az anyaországból érkező művészeket. Az előző évekhez hasonlóan, idén is sor került a Szent-Mihály templom tornyában játszott toronymuzsikára a marosvásárhelyi Neumarkt Brass zenészei közreműködésével.
Az 5. Kolozsvári Magyar Napokon keretében több mint 30 kiállítást szerveztünk, melyek témája meglehetősen tág palettát fedett le. Az érdeklődök megtekinthették Kádár Tibor festőművész Táj és emberek című kiállítását, Magyar szemmel a világ – Képek a nemzeti hírügynökség kiadásából című kiállítást, melyet dr. Gazsó L. Ferenc, az MTI vezérigazgatója és Galambos István, az MTVA vezérigazgató-helyettese, az MTVA Kós Károly Kollégiumának elnöke nyitott meg. A kiállított fotókat abból az anyagból válogatták, amely fényképekkel az MTI/MTVA fotósai idén tíz díjat nyertek a Magyar Újságírók Országos Szövetségének pályázatán. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban kerültek kiállításra gróf Bánffy Miklós karikatúrái a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közreműködésével.
Mindezek mellett különböző témájú kiállítás fogadta a látogatókat, mint a „Vitézek, mi lehet…” Balassi Bálint életét és munkásságát bemutató kiállítás, A kolozsvári könyvkiadás négy évszázada című kiállítás, A Nagy Háborúra emlékezvecímű kiállítás a BBTE Történeti Múzeumában, A Kálvinizmus Erdélyben – Kálvin János városa és egyháza, Tóth László gyűjteményes kiállítás, MEMENTO – 70 év – emlékkiállítás és kerekasztal-beszélgetés a szovjet deportálások 70. évfordulóján, Vidéki életképek – fotókiállítás, Székely kapuk önzetlen szolgálatában – Kovács Piroska Europa Nostra-díjas néprajzkutató kiállítása, Nélküle fű sem nőtt...– Egy modern és társadalmi felelősségvállaló asszony szerepei a századfordulón, emlékkiállítás Bornemissza Elemérné Szilvássy Karoláról a Bánffy Miklós emlékév keretében, Ecce Homo – Hipságh Gyöngyi (AFIAP, E-MAFOSZ), a Soproni Fotóklub elnök asszonyának fotókiállítása, Kolozsvári képek – fotókiállítás, Csendhullámok – Nagy Klementina kiállítása, Kolozsvár ipartörténete I. A „Tehnofrig” emlékei képekben – kiállítás, Sokarcú Mezőség – a Kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum Képzőművészeti tagozatának tárlata, Kontrasztkiállítás, Az éltető víz – vándorkiállítás, amelyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményéből hoztak el a kolozsvári közönségnek.
A színházkedvelők is bőven válogathattak a magas színvonalú színházi produkciók közül. A nyitógálán Székely Dózsa György című tánckrónikát láthattuk Dózsa György tetteiről, ami egy 500 éves történetet dolgoz fel, főszerepben Novák Péter nagysikerű színésszel. A hét folyamán a színházi mini évad részét képezték a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Gábor Társulata darabjai: Rekviem egy házért, Ványa bácsi, Lola Blau, Csipke. Mindezek mellett fiataloknak, illetve gyerekeknek szóló produkciókat is megtekinthettünk, mint a Jézus Krisztus Szupersztár, a Dzsungel-könyve, a Hamupipőke és a Tornyocska.
Az irodalmi rendezvényeken belül számos könyvbemutatóra, folyóirat bemutatóra, beszélgetésekre, felolvasásokra, zenés irodalmi performanszokra, verses-zenés montázsokra, vetítésekre került sor. A filmrajongók is egész napos, éjszakába nyúló vetítéseken, beszélgetéseken vehettek részt, amelyeknek a Tranzit ház, a Művész mozi és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adott otthont. Minden korosztály megtalálta a kedvére valót, hiszen rajzfilmek, művészfilmek, dokumentumfilmek is vetítésre kerültek. A különböző filmnézéseket beszélgetések követtek, ahová a szervezők több rendezőt, színészt is elhívtak, így a látogatóknak volt alkalmuk személyesen beszélni az egyes filmek ötletgazdáival.
Ahogyan a Magyar Napok résztvevői megszokhatták idén is egész napos programok várták a családosokat, a gyerekeket. Az apróságokat igencsak sokszínű foglalkozás, rendezvény várta. Rajzfilmvetítések, bábelőadások, játékos dalolások, gyurmázás, virág kollázsozás, meseírás, tanulások, agyagozás, üvegfújás, természetismereti foglalkozások, kifestőzés, rajzolás, szitázási technikák tanulása, társasjátékozás, stb. A kismamáknak külön oktatók ismertették a csecsemőmasszázsos technikákat.
A Farkas utca a rendezvény öt napjára átalakult fesztiválutcává, ahol fergeteges volt a hangulat. Az itt felállított színpadon számos koncertet, mint a Serena-in-X-tremis musical koncertelőadása, a Hakashet Klezmer Band, 100 Folk Celsius, Operettissimo, Palya Bea, Bródy János, Longerstep, Parno Graszt, az Operett Group Project, a Tokos zenekar, a Harmadik zenkar és Kacsó Hanga Borbála produkciót lehetett megtekinteni. A koncertek mellett a színpad előtti téren a 16. Szent István-napi Néptánctalálkozón fellépő együttesek bemutatkozói táncait láthattuk, amelybe a kedves érdeklődők is csatlakozhattak.
A Fesztiválutca, hétköznapi nevén Farkas utca, a Kolozsvári Magyar Napok legmozgalmasabb és talán legizgalmasabb helyszíne, szerda délben nyílt meg az érdeklődők előtt. Reggeltől állt a bál, illetve a vásár, jelszó: csak semmi műanyag! Hanem? Kalocsai porcelán, korondi fakanál, és csomafalvi házi lekvár. A muzsikusoknak kobzák, dobok, lányoknak nemezelt nyakbavalót, legényeknek vászoninget és szalmakalapot, az édesszájúaknak mindenféle csokoládét, az örök életre vágyóknak pedig kecsketejes szappant kínált az Erdélyi Kézmíves Céh közreműködésével szervezett kézműves vásár. A Magyar Turizmus Zrt. sátránál sem unatkozott a közönség, a hársfák alatti asztalok is megteltek vásározókkal. A finomságok mellé egy jó könyv dukál, így idén sem hiányoztak legjobb kiadóink a Farkas utcából, s ami még jobb, hogy a régiségkereskedők portékái között egykori bakelitlemezeinkre is rábukkanhattunk, sőt mi több, író- és fényképezőgépek közül is kedvünkre válogathattunk. Visszatérő ínyencségnek számított a Bulgakov Irodalmi Kávéház mellett felállított Filmkocka sátor, ahol lehetőség nyílott arra, hogy elmondjuk egy történetünket, amelyből aztán akár film is készülhet! Friss végzősöknek szólt a Babes-Bolyai Tudományegyetem sátrának karrier-tanácsadási programja, a művészet szerelmesei, többek között, a Budapesti Szépművészeti Múzeum kézműves és kreatív alkotóműhelyét tekinthették meg a mintegy tizenegy erdélyi és magyarországi múzeum alkotta civil sétányon. A református templom előtti téren újdonságnak számított a Kolozsvári Állami Magyar Színház sátra, ahol folyamatosan kitűnő hangulat uralkodott a művész uraknak és hölgyeknek köszönhetően.
A Farkas utca egyik értékes, izgalmas és nagy érdeklődésre számot tevő részét képezte a Borutca, ahol tizenöt borászat termékeit kóstolhatták, vásárolhatták meg az arra járók. A következő borászok képviselték magukat: a Tokaj Kereskedőház, a krasznabélteki Hetei család, a kárásztelki Vinca pincészet, a tokaji Kaláka pince, az etyeki Szentesi József, a szekszárdi Szeleshát pincészet, a népszerű román költő, Mircea Dinescu Cetate pincészete, az ostorosi Orsolya pince, Seprődi József Dicsőszentmártonról, és a kolozsvári Borsarock.
A gyalogtúrákon és a tematikus városnéző sétákon, akárcsak a Házsongárdi temetőt bemutató sétákon is számos érdeklődő vett részt. Gyalogtúrákat Sztánára, a Hója-gerincre, a Györgyfalvi-erdőbe, a Bükk erdőbe, a Szénafüvekhez, a Lomb dombra és a bácsi torokba szerveztünk. Sipos Dávid egyháztörténész orgonatúráján olyan izgaémas kérdésekre derült fény a leghosszabb életű hangszer kapcsán, mint hogyan szólal meg az ajaksíp s hogyan a fedett? Mi a flauto dolce, s hol található a principál sor?
Rendezvényünk hagyományos programjává vált a szombati Apáczai Csere János Elméleti Líceum udvarán megrendezett főzőverseny. Évről-évre több csapat jelentkezik a kolozsváriak örömfőzésére. Főként civil szervezetek, intézmények, baráti társaságok, családok, politikai szervezetek és támogatók neveznek be. Minden évben vannak visszatérő csapataink, akik főztjeikkel nemcsak egymást, hanem saját magukat is próbálják felülmúlni. Természetesen a díjazás sem maradhat el, különböző felajánlásoknak köszönhetően értékes díjakat osztunk ki a csapatok között. A fergeteges hangulathoz hozzájárulnak a kalotaszegi zenészek is, akik fáradtságot nem kímélve húzzák egész nap a talpalávalót. A nótázgatásokon kívül a nap fénypontját a kolozsvári Kis-Budai Tibor mesterszakács kolbászos óriáslecsója jelenti.
A Szent István-napi Néptánctalálkozó idén tizenhatodik alkalommal került megrendezésre a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében. A találkozón nyolc ország képviseltette magát, mégpedig: Magyarország, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Lengyelország, Lettország, Horvátország és Románia. A néptánctalálkozó ünnepi nyitógáláján minden résztvevő együttes fellépett a főtéri színpadon megmutatva tánctudásuk legjavát. A fesztivál utolsó napján a hagyományos népviseleti felvonulás keretében a résztvevő csoportok díszes népviseletbe öltözve, zenélve és táncolva vonultak végig a Farkas utcán, majd az Egyetem utcán keresztül a Főtérre „táncoltak” a nagyszámú közönség sorfala között.
A magyar EGÉSZ-ség napja szombaton és vasárnap is folytatódott a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. A napot Starmüller Krisztina kezdte az EGÉSZséges életmódhoz szükséges, különböző gyógymódokban használatos esszenciális olajok ismertetésével. Az előadássorozatot Bernád Ilona folytatta a népi gyógyászattal és annak alkalmazhatóságával kapcsolatos kérdésekkel. Hangsúlyozta a hitbe vetett erő fontosságát a gyógyulás folyamatában. Ezt Dr. Giurgiuman Zsuzsanna rügyterápiáról szóló előadása követte. Ezután következett Varga Csaba hármas előadása. A szociológus, filozófus felhívta a figyelmet előadásai során arra, hogy ismerjük meg először önmagunkat, alakítsunk ki egy életformát és csak utána foglalkozzunk a külső dolgokkal. A Szeretet és szerelem című előadása során összehasonlította a keleti és a nyugati kultúra közötti különbségeket. Emellett megismerkedhettünk a sakkterápiával, jógafoglalkozásokon vehettünk részt, volt táplálkozási tanácsadás, kínai gyógymasszázs és különböző csoportos és egyéni foglalkozások.
Infrastruktúra, látogatottság
A rendezvény honlapján – www.magyarnapok.ro – napi hétezer egyéni látogató kattintott a weboldalra, amely idén is meghaladja az erdélyi magyar hírportálok látogatottságát. Rendezvény ideje alatt több mint 154.000 oldalmegtekintés volt, melyet 27.000 felhasználó generált. A munkamenetek átlagos hossza 3 perc 39 másodperc. A visszafordulási arány majdnem 40%-os volt. A legtöbb felhasználó Romániából, Magyarországról, Németországból, Angliából, az Egyesült Államokból és Ausztriából látogatott el a honlapra.
A rendezvény ideje alatt57 országból közel tízezren követték élőben az esti koncerteketa TransylvaniaCam jóvoltából, Románián kívül kiemelten Magyarországról, az Egyesült Államokból, Németországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból, Kanadából, Svédországból, Hollandiából és Írországból.
A Facebook közösségi oldalon a rendezvény előtti időszakban 20 ezer fölé emelkedett a követők száma. Augusztus 17-25. között a rendezvény facebook oldalán közel 33 ezer egyéni felhasználó tájékozódott, akik összesen közel1 500 000-szer kattintottaka bejegyzésekre. A rendezvény alatt naponta átlagban 7097 egyéni felhasználó látogatott a KMN oldalra. Az egy hetes időszak alatt összesen 32.309 egyéni felhasználó látogatott az oldalra és összesen 1.456.286 kattintása volt az oldalnak. Összesen 29.900 LIKE, 767 komment, 1.200 megosztás voltaz oldalon. Összesen 270.276 egyéni felhasználó falán jelent meg KMN tartalom.
Előző évekhez hasonlóan, idén is nagy hangsúlyt fektettünk az esemény infrastruktúrájának biztosítására is, hogy programjainkat zökkenőmentesen tudjuk lebonyolítani. Minden helyszínen mobil WC-ket biztosítottunk, segítettünk szállásfoglalásban, információs sátraink napi 12 órán át hasznos tudnivalókkal szolgáltak az idelátogatóknak, a Farkas utcában különböző egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi sátor üzemelt, a főbb csomópontokon pedig mentőorvosi ellátást is biztosítottunk.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy az 5. Kolozsvári Magyar Napok az előző évet is fölülmúló minőségi programkínálattal várta az idelátogatókat. A rendezvény szervezésében és lebonyolításában nagy szerepe van a pályázatokból és a különböző vállalkozóktól befolyó támogatásoknak, valamint a szervezőcsapat fáradhatatlan munkájának. Fő célunk egyike a továbbiakban is, hogy a fesztivál díjmentességét biztosítsuk, így téve elérhetővé minden társadalmi réteg számára programjainkat.
Nekünk, szervezőknek nagyon fontos, hogy minél szélesebb körben megismertessük a régióban rejlő kulturális potenciálokat és minél hatékonyabb közönségvonzást tudjunk magunkénak. Mindennél jobban ápolni kell a kolozsvári magyar fesztiválturizmust, mert ezáltal városimage építő feladatot látunk el. Projektünk teljes mértékben kultúrafejlesztő, élénkítő szándékú. Elengedhetetlen fontossággal bír a magyar szervezetek együttműködése, a helyi értékek, a történelmi belváros bemutatása, ismertetése. Mindemellett tevékenyen támogatjuk Kolozsvár Európai Kulturális Főváros címének elnyerését, hiszen valós multikulturális közegben minden nemzetiség könnyebben valósítja meg programjait.
Évről-évre odafigyelünk a visszajelzésekre és saját tapasztalatainkra, így próbálunk javítani a rendezvény minőségén és kiküszöbölni az esetleges bakikat. Tervünk, hogy megtartsuk helyi támogatóinkat és újakat is bevonjunk, valamint olyan alapokat találjunk, amelyek rövid és hosszú távon egyaránt stabilizálják programjaink megszervezését. Az elkövetkezendőkben is ragaszkodunk a kulturális színvonal megtartásához, az idelátogatóknak felejthetetlen közösségi-kulturális élményt biztosítva a nyári szabadságolások idején. A sokszínű magyar kulturális értékek bemutatásával közvetetten hozzájárulunk a magyar kulturális szektor erősebbé válásához és minőségi fejlődéséhez.
Kolozsvár, 2014. október 24.
