Ha zeneszerzőkről esik szó, majdnem biztos, hogy férfiakra gondolunk. Nem csoda, hiszen a zenetörténet során hosszú ideig elsődlegesen a férfiak kiváltsága volt a zeneművek alkotása. Mostanság azonban a szebbik nem képviselői zenealkotásban is legalább annyira sikeresek, mint férfi-kollegáik. Bizonyította ezt a Kolozsvári Magyar Napok keretében az a kamarazene-hangverseny, amelyen kizárólag női zeneszerzők művei hangzottak el.
A különböző generációkat képviselő női zenék megszólaltatására szinte kizárólag fiatal művésznők vállalkoztak.
Az elsődlegesen erdélyi, illetve erdélyi kötődésű kortárs zene megismertetését célzó CONTEMPORARTIS TRANSILVANIAE elnevezésű projekt irányítói, Demeter Vincze Tekla és Török Gyurka Áron elárulták, hogy hosszú távon a kortárs zenéhez szeretnék "édesgetni" a hallgatóságot.
Benkő Judit összeáállításában Czégeni Izabella zeneszerző(nő) is megszólal, akinek zongoraművét az egyetlen férfi-előadó, Diószegi Benjámin szólaltatta meg, az alkotó kellemes meglepetésére.
Nagy eseménynek számított a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Magyar Rádió szimfonikus zenekarának rendkívüli hangversenye a Magyar Operában.
A Páva-variációk, a Les Préludes-szimfonikus költemény, illetve Csajkovszkij ötödik szimfóniája után a lelkes a hallgatóság alig akarta leengedni a színpadról a zenekart. A ráadásként elhangzó Rákóczi induló, és Brahms Magyar tánc pedig érezhetően nemcsak a közönségnek, hanem a zenekarnak is örömére szolgált.
Benkő Judit már a főpróbára beült hallgatózni, és természetesen alig várta, hogy a zenekar örökös tiszteletbeli főzeneigazgatójával, a világhírű zongoraművész-karmesterrel, Vásáry Tamással is elbeszélgethessen.
Megszokás első látásra – ezzel a címmel jelentek meg Magyari Tivadar rövid írásai, humoreszkjei, amelyeket eddig a Transindex internetes portálon olvashattunk rendszeresen, már-már penzumszerűen. Olyan történetek gyűjteménye ez, amelyben bárki magára ismerhet, mégsem konkrétan egy-egy személyről szólnak az írások. Társadalmunk elé azonban kétségtelenül görbe tükröt tart szerzőjük, Magyari Tivadar, „a humorista”. A jelző kétségtelenül furcsa, hisz Magyari Tivadar szociológus, tanár, oktatási felelős, és több minden is volt már, a humorista jelző azonban lehet, hogy valahol kötelez is. A szerzővel beszélget Szuszámi Zsuzsa.
“Romboljunk falakat és építsünk hidakat.” – e gondolat köré szerveződött az 5.Kolozsvári Magyar Napokat záró gála felszólalóinak beszéde. Jövőben Kolozsvár Európa ifjúsági fővárosa lesz, 2021-ben pedig Európa kulturális fővárosa szeretne lenni. A Magyar Napok és a hozzá hasonló rendezvények azt bizonyítják, hogy az ilyen jellegű tervek megvalósíthatóak és működtethetőek.
A Kolozsvári Magyar Napok ismét eseménydúsan, civilizáltan és jó hangulatban zajlottak. Több mint egy hétig újra színes és jó értelemben zajos lett a város. Babakocsis anyukáktól botra támaszkodó dédnagytatákig mindenkivel találkozhatott az, aki vágyott erre a hangulatos forgatagra, és részt akart venni a szervezők kínálta programban.
Idén is a bőség zavarával küszködtünk, és komoly gondot okozott eldönteni, a számos esemény közül melyiket válasszuk, hová üljünk be, mit nézzünk vagy hallgassunk meg.
A következő percekben az idei események mennyiségéről és minőségéről beszél Szabó Lilla programigazgató, Sánta Levente fesztiváligazgató és Gergely Balázs főszervező. Máris előrebocsátjuk, hogy jövőben is vastag lesz a műsorfüzet. Gergely Zsuzsa interjúja.
Augusztus 23-án, szombaton nyílt meg Dr. Fodor István A székelyföld madártávlatból című fotókiállítása. A bemutatott képek mindegyike repülőgépről készült, nemegyszer 4000 méteres magasságból. A közönség így egészen különleges perspektívából ismerkedhet meg az amúgy is igen vonzó székelyföldi tájakkal.
Vistai, széki és kolozsvári régészeti ásatásokról illetve műemléktemplomok restaurálásáról tartott előadást szombaton a Bánffy palotában Csók zsolt, a Nemzeti Történelmi Múzeum régésze, akitől többek között érdekes adatokat tudhattunk meg a vistai és a széki református templomról, valamint a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomról is.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház sátrában nagyon változatos programmal várták/várják az érdeklődőket a Magyar Napokon. Tegnap amatőr szereplőkkel rögzítették Kenéz Ferenc “Odafenn pingált űrhajó” című, versben írt darabját. A vállalkozó kedvűek hangját kihangosították, a közönség a jól sikerült próbálkozásokat lelkesen megtapsolta.
A történet Kalotaszegen zajlik, ahol a helybéli fafaragó űrhajót készít, amellyel a település lakosai elhagyhatnák otthonukat,messze juthatnának hétköznapjaiktól. Ezt az esetet kommentálják a helybéliek: van, aki hiszi, van, aki kritizálja a botcsinálta űrutazókat.
A felvételből utólag rádiójáték készül itt, a Kolozsvári Rádióban.
Az eseményen Kenéz Ferenc, a szerző is jelen volt, aki szerint bizonyos részletek költői ars poeticanak is beillenek.
Most őt hallják, majd Györgyjakab Enikő színművész, az “Odafenn pingált űrhajó” rendezője mesél a délután hangulatáról. Gergely Zsuzsa összeállítása.
Kolozsvári szalon címmel tartotta meg Szent István-napi kamarahangversenyt a Kincses Kolozsvár Egyesület. A Kostyák Előd gordonkaművész es Valentiny Gábor zongoraművész koncertjén 19. századi és 20. század eleji művek mellett két kolozsvári kötődésű zeneszerző, Selmeczy György es Orbán György műve is elhangzott a Redut épületében. A koncertet követően készült interjú Valentiny György zongoraművésszel. Ezt követően hangzik el részlet Selmeczy György Kolozsvári promenád című művéből.
A KMN Óperrrrenciájának kellős közepén, azaz a Főtér sarkán áll - és idén is rendezvényeknek ad otthont a New York szálló. Tavaly úgy tűnt, egyszeri alkalom, hogy az évek óta elhanyagolt épületbe életet lehelnek, kiállítások, rendezvények és kávézó lesz benne, s a Magyar Napok egyik legkülönlegesebb helyszínévé lép elő. Mivel az egykori szálló sorsa továbbra sem rendeződött - továbbra is üresen áll -, idén is birtokba vette az Origo Egyesület és a magyarnapozók. Szántai János szervező mesél.
Megjelent Asztalos Lajos és Papp Annamária a 70 évvel ezelőtti szőnyegbombázásnak szentelt új kötete. A könyv történelmi dokumentumok és tűlelők vallomásai alapján igyekszik minél pontosabb képet nyújtani Kolozsvár történetének egyik legtragikusabb eseményéről. László Tibor összeállítása.
Senki számára nem titok, hogy csütörtök este 7 órától a Kiscsillag, 9-től pedig a Quimby zenekar koncertezik a Kolozsvári Magyar Napokon. Lovasi Andrásnak, a Kiscsillag, a valamikori Kispál és a Borz frontemberének szerdán könyvbemutatója volt a Farkas utcában. Lévai Balázs Lovasi – Idáig tudom a történetet című kötete egy őszinte, kemény, Lovasihoz méltóan ironikus-önironikus vallomás egy életútról, életérzésekről és egy sikeressé vált zenekarról, a Kispál és a borz-ról. Ugyanis a fokos könyvben alig 20-30 oldal szól a Kispál utáni időszakról.
Ha engem kérdeznek, biztos nem haverkodnék magammal – mondja első mondatában Lovasi András. Pedig zenéjével népes tömegek nemhogy haverkodnak vagy szimpatizálnak, egyenesen azonosulnak.
Sziámi Müller Péter pár évvel ezelőtt azt mondta, hogy az “alternatív zene” címke kínban fogant besorolás, hiszen ez a zene nem kínál alternatívát semmilyen más minőségi műfajra. Lovasi Andrást zavarja-e ez a címke, hiszen a Kispál és a Borzot is alternatív zenekarnak, a Kiscsillagot pedig alterrock bandának nevezik?
Gergely Zsuzsa interjúja.
Két kenyeret is szenteltek szerdán Kolozsváron. A Magyarok kenyerét és a Kárpát-medence kenyerét. Szilágyi Szabolcs összeállítása.
Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész nem a szavak embere. Helyette beszélnek munkái, kisplasztikái, amelyek jelenleg Kolozsváron láthatók, a Korunk Stúdió Galériában, a Rákóczi út 52-es szám alatt. Sajátos világba kerülünk, amelyben az ember örök harcának lehetünk tanúi, annak a küszködésnek, amely születésének pillanatában elkezdődik és tart haláláig. Furcsa, groteszk, küzdelmes mozzanatok sorozata az élet, amelyeket mindenki a maga módján old meg. Gyarmathy János nyúlánk, sajátos emberkéi révén tart görbe tükröt társadalmunk elé. Az alkotások szereplői hosszú ideig lappanganak a művészben, hogy azután pillanatok alatt formát öltsenek a bronzot megelőző agyagból. Gyarmathy János szobrászművésszel beszélget Szuszámi Zsuzsa. A kiállítás szeptember hetedikéig látogatható a Korunk Stúdió Galériában.
1920. június 4-én Drasch-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Bernárd Ágoston népjóléti miniszter aláírta a trianoni békediktátumot. A magyar történelmi-politikai köztudatban szinte ismeretlen e két, sokáig jelentéktelennek tartott személy neve. Az aláírók diktátum előtti és utáni politikai szerepéről tartott előadást a Kolozsvári Magyar Napok keretében dr. Vízi László Tamás jogász-történész. Sántha Emőke interjúja:
Memento – 70 év címmel tegnap a szovjet deportálások 70. évfordulójáról szerveztek kerekasztal-beszélgetést és emlékkiállítást az unitárius parókia gyűléstermében. Két történész, Benkő Levente és dr. Murádin János Kristóf, két túlélő és M. Lovász Noémi képei révén idéződött fel történelmünknek egy olyan korszaka, amiről mai napig túl keveset beszélünk, és amelynek kutatása a 25. órához érkezett.
1944-ben három esemény járt foglyul ejtésekkel. A legkorábbi szeptemberben volt, amikor mintegy 700 embert vittek el Tordáról. A másodikról szólt a tegnapi beszélgetést. Ennek hátterét dr. Murádin János Kristóf történész ismerteti. Gergely Zsuzsa összeállítása.
Kolozsvár népszerűsítését is célozza az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázása során az a fotósorozat, amely a városról, épületeiről, nevezetességeiről, emlékműveiről, építészeti emlékeiről készült, s amelyek alkotója László Miklós és Miklóssy Gyula fotóművész. A sorozatot több helyen, Stuttgartban és Sopronban is kiállították, a képek közben egy soproni sorozattal is kiegészültek. Ezek láthatók most két hétig Kolozsváron, a Minerva Galériában. A két művésszel, László Miklóssal és Miklóssy Gyulával beszélgetett Szuszámi Zsuzsa arról, hogy milyen mértékben beszélhetünk dokumentumfotókról, vagy esetleg a fényképezés során saját elképzeléseik is érvényesülhettek?
A Tehnofrig emlékei képekben címmel nyílt kiállítás tegnap az EME székházban. A közönséget láthatóan első sorban a közös emlékek hozták össze: szinte mindenkit személyes szálak fűztek az állomás mögül fizikai mivoltában is eltűnt gyárhoz.
A falakon, asztalokon sorjázó képek felelevenítik a nagyjából 60 évet megért üzem minden életszakaszát: születését, ifjúságát, virágzását, rendszerváltás utáni hanyatlását majd halálát. Az élelmiszeripari, ezen belül főként hűtőgépeiről ismert Tehnofrig emblematikus gyára volt a városnak, hat évtized alatt mintegy 15 ezer polgárának adott munkát.
Az 1944-ben lebombázott gyufagyár helyén építették fel, 1950-ben kezdett termelni.
Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok szakosztályának elnöke, a kiállítás házigazdája, maga is sokáig Tehnofrig alkalmazott volt:
Megjelent az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács “Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2014-2015” című kiadványa, amelynek bemutatóját ezúttal a Magyar Napokra időzítették. A kalendárium a város történelmére, kultúrájára, intézményeire figyel, közben nem felejt el szórakoztatni sem. Idén rendhagyó a kiadvány, hiszen augusztus hónappal indít és júliussal zár. Ezzel is szerették volna hangsúlyozni a kalendárium Magyar Napokhoz való kötődését. Helytörténészek szerint Kolozsvár születésnapját augusztus 19.-én ünnepeljük, 20.-án van nemzeti ünnepünk, ez is indokolta a különös döntést.
A Kincses Kolozsvár kalendériuma további újdonságairól Szabó Lilla felelős szerkesztőt kérdezte Gergely Zsuzsa.
A Kolozsvári Magyar Napok filmkínálata is rendkívül gazdag. A “Filmszemle” szekcióban kolozsvári vonatkozású filmek láthatók, ahol vagy a téma, vagy a rendező,vagy a színész kolozsvári. Itt mutatkoznak be a filmes műhelyek is, és itt látható a 45 éves magyar televízióadás válogatása is. Gergely Zsuzsa összeállításában Jakab-Benke Nándor kritikus, a “Filmszemle” egyik programfelelőse egy maratonra is meghívja a nézőket.
New York szálló – Telt Ház – vagyis megtelt, idén is, akárcsak tavaly, művészekkel, minden szinten. Tavaly szobára hívtak, és bizonyos értelemben idén is. Az egykori New York szálló romos épületének megmentésére szervezte idei akcióját is az Origo Egyesület, 25 képzőművész bevonásával. Bent, az épületben, kortárs képzőművészeti kiállítások, installációk láthatók, két szinten, az Erőszak és a Szent téma köré szerveződve. Kint pedig, hétfő délután, a megnyitó keretében, Kalló Angéla performansza zajlott egy keresztút mentén, mintegy száz résztvevő csatlakozásával. A szervezők célja kortárs képzőművészeti fesztivállá alakítani jelenlegi egyhetes akciójukat. Az Origo Egyesület elnökét, Márkos Tündét, majd Kalló Angéla fotóművészt halljuk. A Continental szállóban egész héten látogatható a fiatal művészek tárlata. Szuszámi Zsuzsa összeállítása.
Tóth László gyűjteményes kiállítása nyílt meg hétfőn, augusztus 18-án Kolozsváron, a Quadro Galériában, a Jókai utca 2/4-es szám alatt, az emeleten. Tóth László a grafikai ábrázolás egyik nagymestere volt, aki a realista látszat mögé rejtette annak a kornak a tiltakozását, amikor a szocreál, majd a dicsőítés egyéb módját követelte meg a hatalom. A szürrealizmus, az absztrakt felületkezelés jól elrejtette a tulajdonképpeni mondanivalót.
Tóth László 1984-ben távozott az NSZK-ba. Stílusa nem változott, de igazán otthon már nem érezte magát. A mostani kiállítás itthoni és Németországban született képeiből nyújt válogatást. A Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató helyettesével, Szűcs György művészettörténésszel beszélget Szuszámi Zsuzsa.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem is kiveszi részét a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatából. Az egyetemi sportpark, néhány jelentős kolozsvári múzeum, a Farkas utca valamint az egyetem főépülete is helyt ad a szórakozást és az ismeretterjesztést egyaránt szolgáló eseményeknek. További részleteket Makkai Júliától, a BBTE Magyar Tagozatának kommunikációs felelősétől tudtunk meg:
A Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjével, Gergely Balázzsal Forrai Szerénke, a Kolozsvári Rádió szerkesztője beszélget a seregszemléről:
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a Kolozsvári Magyar Napok alkalmából nem csak a sétatéri intézménybe várja az érdeklődőket előadásokra, kiállításokra, hanem kiköltözik egy sátorba a Farkas utcába, interaktív gyerek- és felnőtt programokkal. Az Apróteraszon a kisgyerekeket várják naponta 11 és 13 óra között. A felnőtteknek olyan délutáni programokat hirdetnek, amelyek a Garden party, Livingroom, Szalon, vagy éppen Garázs-kvíz nevet kapták.
Azokról az eseményekről, amelyek a Farkas utcában zajlanak, és színházszerető felnőtt közönség nélkül egyszerűen nem működnek, Györgyjakab Enikő színművész mond részleteket. Gergely Zsuzsa (Kolozsvári Rádió) interjúja:
Kenéz Ferenc az Odafenn pingált űrhajó című darabjának felvétele augusztus 22-én, pénteken 14.00 és 16.00 óra között zajlik majd a Farkas utcai színházi sátorban. Ide várnak bátor jelentkezőket! A többi színházi esemény részletes programját a www.magyarnapok.ro honlapon találják.
Ismét Telt Házat szeretne az Origo és a Kincses Kolozsvár Egyesület a Continental, a volt New York Szállóban sorra kerülő képzőművészeti akciók során. Milyen rendezvényekkel várják az érdeklődőket a Magyar Napok alatt? - kérdezte Deák Gyöngyi (Kolozsvári Rádió) az egyik szervezőt, az Origo Egyesület elnökét, Márkos Tündét:
