A magyarországi ExperiDance Tánctársulat Ezeregyév című történelmi táncshow-jával ért véget tegnap, lapzártánk után az 5. Kolozsvári Magyar Napok, amelynek keretében egy hétig minden este tele volt a Főtér, illetve az amúgy zárva lévő, romos állapotú, de még így is megkapóan előkelő New York Szálló.
Az időjárás egyébként majdnem végig „kegyes” volt a rendezvényhez, csak az utolsó két napra lett borúsabb, de a szemerkélő eső láthatóan egyáltalán nem zavarta azt a sok ezer embert, akik szombaton a legendás Illés zenekar koncertjén töltötték meg zsúfolásig a teret.
Mesés díszletek közt értek véget a város Magyar Napjai. Mától visszatérünk a szokásos időszámításhoz.
Mielőtt elmerültünk volna a magyar történelem Ezeregyévének színpadi látványvilágában, eljött az a pillanat, amikor hivatalosan is búcsút kell mondani az idei Kolozsvári Magyar Napoknak. A zárógála obligát ünnepélyessége gyakran kelti azt az érzetet az emberben, mintha másnaptól nem is lenne élet a kincses városban.
És ez részben így is van, az életnek másfajta ritmusa van a Magyar Napok után, pontosabban a Magyar Napoknak van másfajta ritmusa, nem véletlen tehát, hogy egyre több helyről hallani a kérdést: jó, jó, de mit csinálunk hétfőtől?
Kelemen Attila, Rácz Tímea és Balázsi-Pál Előd pillanatképei valahonnan az óperrencián túlról.
B. P. E.
Az idei KMN-en volt egy pár very good photo opportunity. A legeslegjobb nyilván kedd este volt, amikor sok kolozsvári hipster/rocker/pszeudo-hipszter készíthetett közös fotót Tamás Gáborral, aki a New York szállóban tanyázott koncertje után. Egyébként az ő meghívását az idei programsorozat egyik nagyszerű (és talán legmerészebb) húzásának tartom. Nem akarom túlmagyarázni, de tényleg értékelem, hogy a szervezők nemcsak egy szűkebb réteg zenei ízlését figyelembe véve állították össze a programot.
...
A politikusból lett bivalyos gazdával találkoztunk a Kolozsvári Magyar Napokon.
Figyelni kell, hogy amikor a Gondviselés válaszúthoz visz az életünk során, döntsük, és utána menjünk tovább a választott úton, igazodjunk a feltételekhez, és keressük a boldogságot – árulja el Kolumbán Gábor az élet nagy titkát azon a életútbeszélgetésen, amelyek az Élő Erdély Egyesület rendezett a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Hirtelenjében nem tudnánk még egy olyan erdélyi magyar politikust mondani, akit nem bukása után, vagy egyéb kényszer hatására
fordított hátat a politikának
és kezdett teljesen mással foglalkozni. Kolumbán Gábor mérnök-fizikusból közgazdász, politikusból civilszervezet-vezető (A Civitas Alapítvány elnöke), Hargita megyei tanácselnökből bivalytenyésztő és egyetemi oktató lett. 2000-ben hátat fordított a politikának, 2008-tól pedig Székelyudvarhelyről Énlakára költözött, ahol elmondása szerint harmonikus, falusi életet él a korábban vásárolt házában.
A Ha én rózsa volnék utolsó szakaszára teljes csend lett, csak a dúdolás kísérte Bródyt.
Illés 50 a Kolozsvári Magyar Napokon. Ennyit kell mondani és írni hónapokkal ezelőtt, s máris az az eredménye, hogy esernyőkkel és esőkabátokkal felszerelkezett tömeg lepi el a főteret. Nem merünk számot saccolni, de jó eséllyel szombaton voltak kint a legtöbben, s senkit sem érdekelt, hogy a várakozást és a koncert utolsó egynegyedét esőben kellett eltölteni.
És felrobbantotta a kolozsvári Főteret. Egy cseppnyi hiányérzet mégis maradt utánuk.
Miközben a szüleimet keresem a térről lassan lecsorduló tömegben, az jár az eszemben, hogy a lányom a tavalyi Demjén Rózsi-koncerten megejtett rövid vendégszereplés óta emlegeti „Levente bácsit”, és hogy ismét minden feltétel adott egy generációkon átívelő élményhez. Az Illés ötvenedik jubileumi koncertje kétségkívül a Magyar Napok csúcseseménye,
az idei Istvánakirály.
Ekkora tömeget rég látott a Főtér: nem szeretnénk belemenni a szokásos számháborúba, azt megteszi majd a rendőrség és a szervezők, maradjunk tehát annyiban, hogy sokan vagyunk, nagyon, nagyon sokan.
Előbb a fakanalak, majd a műanyag kanalak táncoltak ma az Apáczai udvarán. Kolozsvár spontán lagzin vendégelte meg magát.
Benyomult a fesztivál szombaton a Farkas utcából a közeli Apáczai Csere János középiskola udvarára, és ahogy puhultak a húsok, krumplik, káposzták, úgy alakult át az örömfőzés szeretetvendégséggé.
A Fakanalak tánca kihagyhatatlan pontja a Kolozsvári Magyar Napoknak. Ez az egyik legcivilebb rendezvény egész héten, és nem azért, mert ide áramolnak a civil szervezetek, hanem mert itt az évek során nem is annyira a bejegyzett NGO-k, mint inkább munkaközösségek, szurkolói klubok párolódnak össze baráti társaságokká.
Zsúfolt ház, mintegy ezer ember előtt mutatta be a Székely Dózsa György című „tánckrónikáját" a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (Honvéd Együttes) az 5. Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi megnyitó gálájának keretében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
A nagysikerű táncjáték ötszáz éves történetet dolgoz fel: a Dózsa György vezette parasztfelkelést, melynek gyászos következményei sokak szerint a mai napig hatással vannak a magyarság sorsára. Dózsát Novák Péter alakította, aki nemcsak elismert énekes-színész, hanem a magyar néptáncot kiválóan ismerő táncos is.
A munkák művészi minősége önmagáért beszél – méltatta Kántor Lajos irodalomtörténész László Miklós és Miklóssy Gyula Kolozsvári képek című fotókiállítását a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében, a Kolozsvári Magyar Napok keretében kedden megtartott tárlatmegnyitón.
A kincses várost bemutató fényképeket korábban a németországi Stuttgartban és Sopronban is kiállították. Utóbbi helyszínen idén tavasszal a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdasági Kara Kárpát-medencei programjának keretében a Kolozsvári Művészeti Napokon rendezték meg a tárlatot.
A Szocsiban idén megrendezett 22. téli olimpia kulisszatitkaiba avatta be közönségét Simon Ágnes kolozsvári származású sífutó, nem mellesleg háromgyerekes családanya, aki két számban is rajthoz állt az ötkarikás játékokon.
A hétfői közönségtalálkozóra a Kolozsvári Magyar Napok keretében megrendezésre kerülő Somodi István-emléknapok nyitó rendezvényén került sor a Sapientia EMTE Tordai úti épületében.
A magyar napi irodalom sikere bizony a szerző arcától is függ. Ugron Zsolna írónő pedig jó és ismert arc.
A népes közönség a meleg, ebédidő és egyéb „akadályozó körülmény” ellenére elment a Bulgakov Kávéházba. Az ismert archoz érdekes téma is társult: Régmúlt idők asszonyai – egykori ideálok, na és egy jó beszélgetőpartner, Várkonyi Gábor történész. A bejelentett technikai okokból származó fél órás csúszás is hamar megoldódott: a tíz perces késés fel sem tűnt senkinek.
A provokatív felvetés, miszerint „mennyire részesei a nők a magyar történelemnek”, nélkülözött mindenféle mellébeszélést, és rögtön megtudhattuk: tulajdonképpen azokról a nőkről vannak történelmi jelentőségű információink, akikkel „valami nincs rendben”.
A ma emberét nem emészti a csengőfrász. Nemrég viszont még rettegtek bele az emberek a Vasfüggönyön innen. Fodor András a politikai rendőrségek ijesztő szellemét idézte meg a Szovjetben.
A Kolozsvári Magyar Napok programjában rábukkantunk egy fenyegető címre. A megtorlás eszközei: a politikai rendőrségek. A helyszín a The Soviet volt, tehát a környezet illett a témához és viszont.
Az Irie Maffia volt a legizgalmasabb, a Heaven Street Seven a legösszehangoltabb, a PASO a legbulisabb, Borival meg csak az a baj, hogy túl keveset énekelt.
Amire számítottunk, be is jött: a pénteki MR Szimfonik koncert bizonyult a legszínvonalasabbnak az egész magyar napok alatt. Előtte még Bródy János hangulatos koncertjén jártunk, a zsúfolásig lelkes Farkas utcában, és igazából azt a koncertet is lehetett volna nagyszínpadon tartani, mert a Filléres emlékeimet, a Földvár felé félútont és a többit - a műsor igazából a Paprika Rádió születésnapi koncertjének rövidebb változata volt - még többen meghallgatták volna.
Köllő Csongor kolozsvári színész gondolatai a Jézus Krisztus Szupersztár előadása után.
Kedves Hajni, gratulálok. És köszönöm is egyben. Amit tettél, az fantasztikus. Mélyen emberi, ami előtt csak tisztelettel és hálával lehet adózni, csendben azon gondolkodva, hogy az egyén maga mit tud jobban/még többet tenni másokért, az emberi összefogásért, békéért, egy nyugodtabb, lakhatóbb világért.
Fiatalok szerepvállalása a közéletben: mit tanácsol Korodi Attila, és mit Gulyás Gergely?
Saját történetükről, a fiatalok közéleti szerepvállalásáról és otthon tartásukról beszéltek, vicces történetekkel tarkítva.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartották az Ifjúsági Sátorban Geréd Imre kolozsvári ifjúsági tanácsos moderálásával a beszélgetést, amelyen Gulyás Gergely fideszes és Korodi Attila RMDSZ-es politikusok vettek részt. Gulyás Gergely 30 évesen alkotmányt szövegezett képviselőként, majd 32 évesen az Országgyűlés alelnöke lett. Korodi Attila 29 évesen lett a mindenkori legfiatalabb romániai miniszter.
Minden előadásukat csak überelni tudják, és nem öregszenek együtt önmagukkal: ha Tibi többet hallgat, az csak azt jelenti, hogy jobban figyel a zenére.
Amikor szerda este megérkezett a zenekar Kolozsvárra, azon belül is a New York kávéházba, egy kisebb társasággal mi is ott töltöttük az időt. Kiss Tibi érkezése persze felvillanyozta az arra fogékony közönségét, egy kicsit mindenki ráfigyelt, s többen megjegyezték, hogy megkopott a sármja. Körülbelül ezt éreztem a csütörtök esti koncerten is: jól összerakott, íves, szép, kiforrott, szépen szóló,
de nincs meg az a Quimby-varázs, amit korábban éreztem.
Nagyon sokan voltak kíváncsiak egy érdekes páros érdekes vállalkozására: Márkus Barbarossa János költő és hegedűkészítő mester egyszerre főzött és beszélgetett Mircea Dinescu íróval, politikai élclap-, borászat- és poéntulajdonossal a Kolozsvári Magyar Napokon. Míg a balkáni birkatokány rotyogott, Dinescu a kése helyett a nyelvét köszörülte politikusainkon, a sajátos román kapitalizmuson és a birkává fejlődött bárányon.
A kolozsvári TIFF-ház hátsó udvara pillanatok alatt benépesült a Mircea Dinescu-Márkus Barbarossa János írópáros beszélgetéssel egybekötött gasztronómiai bemutatójára, amely a Játékos irodalom, játékos főzés címet viselte, valójában azonban néha egészen komolyra fordult.
Mircea Dinescu puhára dumálta a birkahúst, el is fogyott mind egy szálig.
Dinescu főz és szövegel péntek délután a TIFF-ház kerthelyiségében, Márkus Barbarossa János a partnere. A helyszínen már húsz perccel az esemény előtt szép számban jelen van a közönség, itt-ott még akad egy szék, de összességében tele van a kis kert. A segédek egy hatalmas üstöt igazgatnak középre, mellette egy asztalon
egy óriási húsdarab hever.
Aztán egyszer csak valahonnan megjelenik Dinescu egy disznóölő késsel és elkezdi nyiszálni a szegény halott állatot. Amiről közben kiderül, hogy eredetileg báránycombnak tervezték, de végül kos, vagyis berbécs lett belőle – akkora a hátsó comb, mint két kisbárány.
Palya Bea lép fel a Kolozsvári Magyar Napok pénteki napján délután 5 órától a Farkas utcai színpadon. A népszerű előadóművész és író a Paprika Rádió által szervezett közönségtalálkozón beszélt anyaságról, dalai születéséről, nőről és férfiről.
A kolozsvári iskolaigazgatók szerint a tanügyi törvény és a tanárképzés hiányosságai tesznek leginkább keresztbe az oktatásnak.
A kolozsvári magyar oktatás jövőjéről beszélgetett a Kolozsvári Magyar Napokon az öt magyar iskola vezetője: Vörös Alpár, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, Irsai Mónika, az Onisifor Ghibul Elméleti Líceum aligazgatója, Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója, Tímár Ágnes, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatója, és Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója.
Az iskolavezetők tuladjonképpen egyetértettek abban, hogy a magyar oktatás, de akár általában az oktatás legnagyobb kerékkötője maga az oktatási törvény, amely egyfelől folyton változik, másfelől nem biztosít elég mozgásteret az iskolaigazgatóknak. A régóta ígért decentralizáció helyett
még inkább központosítottá vált az oktatás,
és többen is kiemelték, hogy a magyar főtanfelügyelő-helyettes is tudna arról mesélni, milyen törvény, illetve önkényes döntések adta nehézségekbe ütköznek a főtanfelügyelőségek a munkájuk során.
Induljunk mi is, mint Noé. Szedjed a lábad, jó-é? - invitálta közönségét mágikus utazásra Bréda Ferenc a Bulgakov-beli felolvasáson. És szedtük!
Beindult a magyar napi irodalmi kenyérosztás a Bulgakov Kávéházban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. (Olcsóbb a csülöknél, na ja.) Bréda Ferenc mágusmókust jól ismeri, aki ismerheti. Tudhatja, hogy az ő orális orgiáin szem, szív egyéb szellemi szerv nem marad szárazon. Ezúttal kombóban dolgozott az Ember. Régi famulusát, Karácsonyi Zsoltot vette maga mellé, hogy Szürreáliába kalauzolja kellően népes hallgatóságát.
Naivan azt hittük, hogy a csilláron is lógni fognak. Tévedtünk.
Ezt is megértük, hogy a Kolozsvári Magyar Napok egyik nyilvános rendezvényéről exkluzívan tudósítsunk. Nem azért, mert csak bennünket engedtek be egy backstage-be, hanem mivel csak mi tartottuk érdemesnek elmenni egy olyan beszélgetésre, amelyről úgy gondoltuk, hogy sokkal népszerűbb lesz.
A harminc éve Svédországban élő Tóth Károly Antalt – akivel csütörtökön életút-beszélgetést rendezett a Jakabffy Elemér Alapítvány – és feleségét, Tóth Ilonát olyan nevekkel szokás együtt emlegetni, mint Ara-Kovács Attila, Szőcs Géza, Keszthelyi András, Molnár János, akik 1982-ben
az egyetlen erdélyi magyar szamizdatot,
az Ellenpontokat létrehozták és lebukásukig működtették.
Elmaradt az eső, szabadon tombolhattak a kolozsváriak a Quimby csütörtök esti koncertjén. A zenekar délutáni közönségtalálkozón beszélt külföldi magyarokról, a Kolozsvári Magyar Operáról, a ripacskodásról, arról, hogy miért nem "játszanak rendesen".
Közel félórás késéssel érkeztek meg a Quimby tagjai a Farkas utcai közönségtalálkozóra, miután a délutáni próbájukkal csúsztak kissé. A Paprika Rádió sátra telve volt rajongókkal, de a sátor körül is elég sokan vártak. A srácok helyzetjelentéssel indítottak: a reggeliről lemaradtak, mert tegnap "tárlatvezetésen" vettek részt, a zenekar nagyrésze tehát kolozsvári hangulatban részesült. Ezt követte egy nagy alvás, ami azt jelentette náluk, hogy kipróbálták a hangszereiket.
A rockopera-történet egyik alapdarabja került színpadra Kolozsváron. Jézus Krisztus Szupersztár a Magyar Napokon! Jancsó Hajnal és a csapat: nagy jessz!
Kezdjük azzal, hogy kevés a rockopera-bemutató errefelé. Fogalmunk sincs, miért. Nem is igazán fontos. Folytassuk azzal, hogy ha mégis van, akkor általában kisebb vagy nagyobb, de mindenképpen zsák pénzekből szokott színpadra kerülni. Aztán azt is megjegyezhetnénk, hogy a Webber-Rice-féle Jézus Krisztus Szupersztárt (JCS) tudtunkkal még soha nem adták elő a mioritikus hazában. (Tessék kommentelni, ha mégis.)
Arra törekedtem, hogy átjöjjön Bandinak az önreflexív személyisége. Kilencven százalékban a vele folytatott beszélgetésekből áll a kötet, a homályos területeket pontosítottuk másokkal, producerekkel és zenésztársakkal. De ez nem egy oknyomóz könyv – mesélte Lévai Balázs a Lovasi – Idáig tudom a történetet című kötet szerzője a Paprika Rádió Farkas utcai sátránál szervezett közönségtalálkozón és könyvbemutatón a Kolozsvári Magyar Napokon. Bár a szerző kifejezés nem teljesen pontos, ennek a könyvnek szerzői vannak, a másik maga Lovasi András. „Amire én nem emlékeztem, azt fedje a feledés homálya, hiszen ez az én történetem” – jegyezte meg a zenész.
Sőt jobban is beszélgetnek. Írók, irodalomtörténészek ülték körül a kerekasztalt, hogy a regényes Kolozsvárról cseréljenek eszmét, telt ház előtt.
Egyre több Erdéllyel, Kolozsvárral kapcsolatos szépirodalmi mű jelent meg az elmúlt években – ebből indul ki a beszélgetést vezető Bányai Éva, miután bemutatta a résztvevőket: Tompa Andreát, Demény Pétert, Vallasek Júliát, Balázs Imre Józsefet és Láng Zsoltot. A meghívottak többsége maga is szerzője hasonló témájú regényeknek, ezért aztán a moderátor arra kíváncsi,
kit milyen személyes jellegű viszony fűz Kolozsvárhoz.
Testvércipónak óriási, nemzetinek vallásos, összetartozásosnak meg kissé erőszakos volt a kenyértörés. Döbbenetből ámulatba estünk.
Még mindig nem tértem magamhoz, annyira lenyűgözött tegnap a Kárpát-medence kenyere. Pontosabban a testvércipója. Mert igen, cipónak nevezték el a 200 kilós, pékipari termékecskét, amely kedden Szolnokon sült ki, és szerdán Kolozsvár Főterén fogyott el. Ahova Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlésének elnöke hozta el.
Nem egyedül persze, tízen cipelték fel a színpadra. Mérete miatt egyszerre volt impozáns és ijesztő. Alakja nem meghittséget sugárzott, mint a családi kenyér, vagy kedvességet, mint a cipó, inkább hasonlított egy széthullámzó mutáns létformára, amely túl akar türemkedni az egész Szent István-napon és az új kenyér ünnepén. Az íze viszont kifejezetten jó volt.
Lovasi András zenekara, a Kiscsillag lép csütörtök este 7-kor a Kolozsvári Magyar Napok nagyszínpadára. Hogy az immár 25 éve pályán levő zenészre változatlanul sokan kíváncsiak, kiderült a Farkas utcában rendezett könyvbemutatóján, ahonnan a hirtelen lezúduló eső (majd jégverés) sem tudta elkergetni a hallgatóságot. A Paprika Rádió sátrában elhangzott beszélgetésen az is kiderült, miért lett ez a könyv címe: Lovasi – Idáig tudom a történetet.
Mert hogy az állatvédők, a jogászok és a művészek mit gondolnak róla, az kiderült. Egészen mást.
Íme a tökéletes vitakoktél: végy egy egy állatvédő állatorvost (Madaras Péter), egy jogászt (Azzola Katalin), egy esztétát (Gregus Zoltán) és három vizuális művészt (Márkos Tünde, Bándi Dávid és Kótér Vilmos), ültesd be őket egy kávéházba (New York), s kérd őket arra, hogy beszélgessenek
a művészi szabadság határairól,
azon belül is az állati jogok kérdésköréről. Ja, és tégy oda egy írót (Szántai János), hogy lássa el a moderálás lehetetlen küldetését. Az eredmény: úgy hajba kapnak, hogy öröm nézni. (Jó, ez a költői túlzás pillanata volt: feszült, de civilizált vitát folytatnak, így pontosabb.)
A romániai magyar sajtó helyzetét elemezzük a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Kizárólag sajtósok, egykori és hajdani médiacsinálók, váteszek és szakmunkások.
Ülünk a Kolozsvár Társaság főtéri székházában, majdhogynem a padláson, a város fölött. Perspektívát kínál a hely, de a perspektíva nem akar feltárulni. Inkább a két világháború közötti erdélyi magyar újságírás fölött merengünk, felsóhajtunk, hogy hajh, mikor születik még egy Krenner Miklós vagy egy Kuncz Aladár.
De II. Krenner Miklós nem akar bekopogni, mert ennyi pénzért, amennyit manapság egy újságíró keres, nem vállalja. Inkább megy mosogatni Angliába, vagy asztallábat gyalulni Németországba. Közben programozóvá képzi magát, hogy elmehessen a fészbúkhoz dolgozni big data analyserként havi tizenkétezer dollárért. De addig is, kedvtelésből blogot ír, amit ötször többen olvasnak, mint az erdélyi magyar médiát.
Nincs pénz.
Írók, irodalomtörténészek gyűltek össze a Kolozsvári Magyar Napok alatt a Continental szállóban, hogy megosszák az érdeklődő közönséggel kolozsvári történeteiket, viszonyukat a városhoz.
Egyre inkább rögeszmésen kezdi mondani, hogy kolozsvári, holott nagyszülői gyökerei más erdélyi tájakon lelhetők fel, vallotta meg Demény Péter író. Vallasek Júlia irodalomtörténész számára evidencia volt, hogy kolozsvári, ez azonban hiányosságot is jelentett, például, hogy az egyetemre vagy gimnáziumba kerülés nem jelentett vízválasztót.
A Kolozsvári Magyar Napok hagyományos városnéző sétái mellett Mozizás Kolozsváron, feketén-fehéren címmel az idén februárban alakult Korzo Egyesület szervezett alternatív barangolást, mely során a moziknak helyet adó épületeket látogathatták végig, közben pedig nem csak történeti adatokkal, hanem a korabeli sajtóból származó izgalmas leírásokkal is tarkított ismertetést hallgathattak az érdeklődők.
Nyolc ország 15, kisebbségi kultúrát képviselő együttese vesz részt az idei, immár tizenhatodik Szent István-napi Néptánctalálkozón. Az európai kisebbségi és regionális kultúrák találkozója keretében szerdán délután megáldják a Magyarok kenyerét, majd Kolozsvár Főterén kerül sor este 7-től a hivatalos nyitógálára.
Nem jött össze a címvédés André Ferinek, pedig az Ukrajna-slamjétől felállt a szőr a "por és hamu sapiensek" hátán. A meglepetés-slammer pedig tényleg meglepetés volt: Horváth Anna.
Amikor a slam már annyira megveti a lábát, hogy konferenciát szerveznek róla, és legalább kéthavonta van egy esemény Erdély-szerte, akkor az ember a második bajnokság döntőjére már "hazamegy". Nagyjából ismeri a fellépőket, de akit még nem hallott, arra rettenetesen kíváncsi, akinek ismeri a stílusát, attól valami ismerőset vár, de leginkább szeretne olyan jól szórakozni, mint máskor. És az a legjobb az egészben, hogy ez meg is történik.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Györkös Mányi Albert Emlékházának két évtizedéről beszélgettek Kolozsváron, kedden délután. A beszélgetést megelőzően dr. Széman Péter, az EMKE elnöke Magdó János főkonzulnak adta át az egyesület díját, Magdó János beszédében elmondta, számára nem volt meglepetés a díj, hiszen több ízben is rákérdeztek, hogy részt vesz-e a beszélgetésen, és az újságban is olvashatta, hogy méltatják ezen a napon. Hozzáfűzte, mélyen hisz abban, hogy az által válunk jobb emberré, ha észrevesszük az elénk sodort feladatokat, és teljesítjük azokat. Elárulta, amikor két éve a városba érkezett, nem tudta még, hogy mire számíthat, néhány hét elteltével nekifogott a feladatok megoldásának, később azonban egyre többen keresték meg őt. Ekkor érezte, hogy hazajött, hogy segíteni lehet, és kell is, mondta.
Nyilván a szervezők is tudták, hogy érzékeny pontra tapintanak, amikor egy asztalhoz invitálnak nyilvános beszélgetésre olyan személyiségeket, akiknek mind más-más okokból fáj a romániai műemlékvédelem áldatlan helyzete. A Megújuló épített örökségünk cím optimista felütést sejtet, és a kolozsvári ferences kolostor refektóriumában kiállított képi dokumentáció is reménykeltő – a beszélgetésből mégis az derült ki, hogy a nagyja s neheze még hátravan.
Színházsátorral és előadásokkal készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Kolozsvári Magyar Napokra, amelyen először vesz részt az erdélyi teátrum ilyen gazdag programkínálattal.
Megkaptuk, ami jár, avagy a rockzene egyeduralkodása a Kolozsvári Magyar Napok első főtéri koncertestjén.
El lehetne intézni a Kolozsvári Magyar Napok első főtéri koncertestjét egy fotósorozattal meg néhány mondattal, mert hát mit írjon az ember egy rockeseményről, azt látni és hallani kell élőben.
Augusztus 20-án délután 5 órakor Kolozsvár Főterén ünnepélyes keretek között kerül sor a Kárpát-medence Kenyerének felszentelésére és megszelésére.
A Kárpát-medence Kenyerének testvérkenyerét Szolnok városa ajánlotta fel a Kolozsvári Magyar Napokra, így augusztus 20-án az egyházi méltóságok jelenlétében Kolozsvár Főterén is szétoszthatják a nemzeti összetartozást jelképező 200 kilós kenyeret.
Szolnok városa és a Szolnok Televízió 2011-ben indította útjára hagyományteremtő céllal a Nemzet kenyere – 2013-tól a Kárpát-medence kenyere címet viselő, Szent István király napján megrendezendő programját. Ennek központi eseménye a határokon átívelő összefogással készülő, rekordméretű kenyér megsütése és ünnepélyes keretek között történő megszentelése.
Személyes történeteket gyűjtenek szerdától a Kolozsvári Magyar Napokon. Nem kell szégyenlősködni, nem kell attól félni, hogy történetünk nem elég érdekes: mindenkit várnak a Filmkocka sátorba (ami a Virág/Inocentiu Micu Klein utcában, a Kaja Tanya és a Bulgakov közötti utcaszakaszon fog állni holnaptól), ahol egy operatőr, egy riporter és egy kamera segít abban, hogy megőrizzük és a köz javára bocsássuk a történeteinket. Az összegyűlt sztorikból később történet-adatbázist szeretnének létrehozni a kezdeményezők, akik a kolozsvári Művész moziban mutatták be elképzelésüket.
A Kolozsvári Magyar Napok első koncertnapján négyórás maratont kaptak a magyar rockslágerek legtetejéből. És megint volt István, a király.
"Nem attól leszek itthon, hogy vásárolok magamnak egy lakást vagy egy házat, hanem attól, hogy itt vagyok, s például minden második ember rám köszön."
De a háromtornyos és háromdés címer építése sokkal izgibb. Mindeközben a vásárban a merkantilizmus és az antikapitalizmus éles harca dúl.
Nagyvárosi szórványok – kolozsvári helyzet címmel szervezett beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napok alatt a Korunk és a Kolozsvár Társaság, az egyházi közösségépítés mikéntjeit megvitatandó. Kántor Lajos elmondta, évekkel ezelőtt indítottak útjára egy ökumenikus jellegű rendezvénysorozatot, amelyben különböző felekezetű lelkészek beszélik meg a közös problémákat, amely egy idő után megszakadt, de szükség volna az újraindítására.
A kulturális értékek továbbéléséről, a különböző kultúrák együttéléséről, a toleranciáról, a magyarság és a művészet viszonyáról, az autonómiáról, a történelem nehéz korszakairól és az új nemzedék felelősségéről beszéltek az ötödik Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi nyitógálájának szónokai.
A Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönség a rendezvény keretében megtekinthette a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Székely Dózsa György táncszínházi előadását is, melyet percekig tartó vastapssal jutalmazott.
A Székely Dózsa György táncjáték valóban látványos, különösen a teljes színpadot betöltő táncjelenetekben. És hivatalosan is elindította a fesztivált.
Még sosem kanyargott ekkora rettenetes sor a Kolozsvári Magyar Napok nyitógálája előtt, mint idén vasárnap kezdés előtt egy órával, és még sosem köszöntöttek ennyi meghívottat, mint idén, és arra már őszintén nem emlékszem, hogy máskor megtapsolták volna egyenként a köszöntötteket, de az biztos, hogy ekkora taps sem volt még, mint az idén. Persze a Székely Dózsa György táncjáték előadói kapták a legnagyobbat.
Egy fél órával az 5. Kolozsvári Magyar Napok hivatalos nyitógálájának 19 órai kezdésé előtt több százan állnak sorba a Kolozsvári Magyar Opera előtt. Legalább 150-200 méteres a sor, szinte a Malom utca sarkáig ér, és az emberek még mindig csak jönnek.
A sorban álló idősebb korosztály tagjai az 1970-es éveket emlegették, hogy akkor volt legutóbb ekkora érdeklődés tapasztalható a Kolozsvári Magyar Operában és a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásai iránt.
A nyitógálán az ünnepi beszédek meghallgatása mellett, Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus által színpadra állított Székely Dózsa György c. táncjátékot nézheti meg a közönség. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes is közreműködik az előadásban.
http://eletmod.transindex.ro/?hir=20181
Ismeretlenek román nyelvű üzeneteket fújtak a Kolozsvári Magyar Napok plakátjaira. Azt nem tudni, mikor kerültek a feliratok a rendezvénysorozatot hirdető főtéri óriáspannókra.
"Kerülj engem" | Fotók: maszol
A Kolozsvári Magyar Napok hivatalos megnyitóját vasárnap este tartották a magyar operában.
"Közterület=magánjövedelem"
http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/33977-megtrollkodtak-a-kolozsvari-magyar-napok-plakatjait-fotok
Szombat reggel a Kós Károly-emlék- és teljesítménytúrákkal elkezdődtek az 5. Kolozsvári Magyar Napok. A nulladik napon még megnyitották Kádár Tibor A táj és embere című kiállítását a Szépművészeti Múzeumban, illetve bemutatták a Kincses Kolozsvár Kalendárium 2014-2015 c. munkát.
A Kós Károly-emlék- és teljesítménytúrák megszervezésével és Kádár Tibor kiállításának megnyitójával elkezdődtek szombaton az ötödik Kolozsvári Magyar Napok – számoltak be a rendezvénysorozat nulladik napjának eseményeiről a szervezők.
És berúgta motorjait az ötödik, jubileumi Kolozsvári Magyar Napok! A rendezvény lelkével, Gergely Balázzsal beszélgettünk.
Mi a kapcsolat az 5. Kolozsvári Magyar Napok szlogenjébe foglalt gondolat, az Óperenciás tengeren túliság és a kortárs erdélyi valóság között?
A Magyar Napok idei szlogenje nem csak az Óperencián túliságról, hanem az Óperencián inneniségről és túliságról szól. Ezzel majdhogynem meg is válaszoltam a kérdést. A rendezvény gyakorlatilag a mese és a valóság határán mozog mind a mai napig. Induláskor, ezelőtt öt évvel teljesen meseszerű volt. Ahogy telnek az évek, egyre inkább valósággá, életünk természetes részévé válik. Egyre inkább tudatosodik bennünk, hogy ez a realitás, ez a normális. Ugyanakkor máig megőrződött valami a kezdetek meseszerű bájából. De akár generációkra is lehet bontani a dolgot. Mondhatjuk azt, hogy mi, az idősebb korosztály, az Óperencián túli generáció vagyunk, nekünk még mindig meseszerű a történet. A mai gyerekek ebbe már gyakorlatilag belenőnek. Nekik teljesen normális az, hogy van egy ilyen rendezvény. Ők már egy Óperencián inneni generáció. Ezt akartuk érzékeltetni a választott jelszóval.
Utcai performanszfesztivállal és kortárs kiállításokkal igyekeznek minél több embert a kolozsvári New York (Continental) Szállóba csábítani az Origo Egyesület képzőművészei a Kolozsvári Magyar Napokon – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Márkos Tünde, a főtéri műemlék épületben zajló kulturális programok főszervezője.
continental_-bi_b
Hozzáfűzte: vegyes érzésekkel lakják be az egykori New York Szállót, a műemlék ingatlan állapota ugyanis továbbra is elszomorító, ezért erre idén is fel szeretnék hívni a figyelmet a művészeti programok révén.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a SzINT Kulturális Egyesület és a Szarkaláb Néptáncegyüttes augusztus 20-24. között szervezi meg a 8 ország (Magyarország, Felvidék/Szlovákia, Vajdaság/Szerbia, Kárpátalja/Ukrajna, Lengyelország, Görögország, Horvátország, Erdély) 13 kisebbségi kultúráját képviselő néptáncegyüttesét, és 8 Kolozs, Szilágy és Fehér megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját egybegyűjtő 16. Szent István-napi Néptánctalálkozót.
A fesztivál kolozsvári programjai szerves részét képezik az ötödször megszervezendő Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatának is.
A közel 500 program közül választottuk ki a legjobbakat, a kiállításoktól a koncertekig megkerestük a legizgalmasabbnak ígérkező eseményeket.
Először tartanak lovasnapot a kincses városban vasárnap, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Díjugratás, csoportos lovas előadás, lovasíjászat, íjászbemutató, fegyverbemutató, kutyaidomítás-bemutató, lószépségverseny, gulyásfőzőverseny, bábszínház és bűvész előadás is lesz vasárnap a kolozsvári Kerekdombon található Szilaj Lovastanyán megrendezett családi programon.
Feladata-e a művészetnek megmenteni egy épületet, s ha igen, hogyan lesz az akcióból Telt ház?
A New York Szálló lepukkant, de még mindig bámulatos épületének hűvösében, az Origo Egyesület Telt ház című művészeti projektjét bemutató sajtótájékoztatóján a fentebbi kérdés igencsak időszerűnek és megkerülhetetlennek tűnt.
A népszerű Maradj talpon! műsor szerkesztői augusztus 22-én, a Kolozsvári Magyar Napok pénteki napján a városban tartanak játékos-válogatást, így szeretnék megkönnyíteni a határon túl élő magyaroknak, hogy többszöri utazás nélkül, egyszerűbb ügymenettel tehessék próbára magukat. A válogatáson való részvételhez regisztrálni kell. Ha szeretne részt venni egy nagy televíziós kalandban, és akár milliókat nyerni, csak küldjön egy e-mailt telefonszámát is megadva (országkóddal, körzettel együtt, ahogy Magyarországról hívható) a következő címre: .
Indul a visszaszámlálás: hétvégén kezdődik a kolozsvári magyarság legnagyobb rendezvénysorozata.
A „tiszteletbeli erdélyivé” honosodott magyarországi költő, Szálinger Balázs fogalmazott úgy egy interjúban, hogy Kolozsvár fővárostudatú nagyváros. Ez jár az eszemben a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek utolsó, esemény előtti sajtótájékoztatóján – ha valami, hát az Óperrrencián innen és túl mottóval megrendezett ötödik KMN példázza ezt leginkább.
A szervezők közel 500 programmal várják az érdeklődőket: hatalmas lesz a dinom-dánom Óperencián innen és túl.
"Több hónapos, megfeszített munkát igénylő szervezés áll mögöttük, és még el sem kezdődött a Kolozsvári Magyar Napok, de mi már elfáradtunk. Ami tőlünk tellett, azt megtettük. Azt tudjuk, hogy a tavalyi rendezvényünket nem lehet überelni, mert István, a király csak egy van, de a megszokott színvonalat biztosítjuk" - mondta a Kolozsvári Magyar Napok előtti utolsó sajtótájékoztatón kedden Gergely Balázs főszervező.
Több hónapos, megfeszített munkát igénylő szervezés áll mögöttük, és még el sem kezdődött a Kolozsvári Magyar Napok, de alaposan felkészültek, az előző évekhez képest azt az élvezetet, színvonalat nyújtják, amelyekhez hozzászokott a közönség, mondta kedden délután Gergely Balázs főszervező.
Gergely kifejtette, öt évvel ezelőtt azzal a céllal szerveték meg a rendezvényt, hogy közösen ünnepelhessen a kissé szétesett közösség, ezt pedig az előző években ha nem is teljesen, de elérték. Egy felmérés szintén azt mutatta, a kolozsvári magyarok 98 százaléka hallott a rendezvényről, 60 százalékuk részt is vett valamilyen programján.
Szintén cél volt hazahozni a városból eltávozottakat, akiket érdekel az erdélyi, a kolozsvári kultúra, ezek a célok pedig szintén megvalósultak bizonyos mértékben, mondta a főszervező. Kitért arra is, románok szintén jelen voltak a rendezvényen, a sajtó is kevés kritikával, inkább dícsérettel illette a rendezvényt, egyre természetesebbé válik, hogy a Kolozsvári Magyar Napokat évente megszervezik.
Még nem tartalmazza az összes programpontot, de már böngészhető az idei, augusztus 17-24 között sorra kerülő Kolozsvári Magyar Napok honlapja. „Olvasóbarát, információgazdag, és most már a Facebookon is lájkolhatók a bejegyzések – az 5. Kolozsvári Magyar Napok honlapja mától, azaz szerdától böngészhető. Külön füleket kaptak az egyes rendezvénycsomagok, az Összesített program menüpont alatt pedig majd egy helyen is olvasható lesz a gazdag programkínálat” – ígérik a szervezők.
Márrr nem kell sokat várrrni rá és ismét forrr a várrros.
Már nem is kell olyan sokat aludni, és végre elkezdődnek a Kolozsvári Magyar Napok. Ami biztos, ferrrgeteges lesz idén is Erdély legnagyobb kulturális fesztiválja. Hogy mi garantálja ezt? Koncertek, kiállítások, hangversenyek, színház, irodalom, gyerekprogramok, gasztronómia, gyalogtúrák, városnézőséták, sportok, kézművesség és borászat gyönyörűséges egyvelege.
Aranyosra sikeredett a Kolozsvári Magyar Napok román nyelvű Facebook-oldalára feltöltött promóvideó: az utcán kérdezgetik az embereket, hogy mennyit tudnak magyarul. Többen is az Az a szépet kezdik dúdolni, jóhogy.
„Óperrrencián innen és túl” a mottója az augusztus 17–24. között immár ötödik alkalommal megrendezendő Kolozsvári Magyar Napoknak (KMN). Gergely Balázs, a rendezvénysorozat főszervezője elmondta: azért választották a fenti mottót, mert a fesztivál a valóság és a mesevilág határán mozog.
A KMN idei legfontosabb újdonságai, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház is részt vesz a rendezvényen és a komolyzenei kínálat is jóval nagyobb lesz. Gergely Balázs az újdonságok közé sorolta, hogy a hagyományőrzés jegyében autentikus középkori forgatag is várja a közönséget.
MR Szimfonik Live – Magyarország határain kívül először a Főtéren.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület (KKE) elnöke, egyben a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője tegnap az esemény támogatóival és további szervezőivel közösen ismertette az idei, immár ötödik , augusztus 17. és 24. közötti V. Kolozsvári Magyar Napok szervezési helyzetképét.
Az előző kiadásokhoz képest sok újdonság lesz, és a 2014-es szlogen pedig – Óperencián innen és túl – tükrözi a 2010-ben elkezdett rendezvénysorozat „meseszerűségét”, hiszen évente egy héten át kicsit meseszerűvé válik Kolozsvár főtere, ugyanakkor a szervezők, akárcsak a mesebeli hősök, mindig megtalálják szövetségeseiket, akik segítségével győznek. Mint elhangzott, idén a fellépők között lesz többek között a Kalapács együttes, a Kiscsillag, a Quimby, Palya Bea, lesz Illés-emlékkoncert számos meghívott vendéggel, továbbá látvány- és táncszínházi nagyprodukció és – először Magyarország határain kívül – MR Szimfonik Live is.
