Fiatalok szerepvállalása a közéletben: mit tanácsol Korodi Attila, és mit Gulyás Gergely?

Saját történetükről, a fiatalok közéleti szerepvállalásáról és otthon tartásukról beszéltek, vicces történetekkel tarkítva.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartották az Ifjúsági Sátorban Geréd Imre kolozsvári ifjúsági tanácsos moderálásával a beszélgetést, amelyen Gulyás Gergely fideszes és Korodi Attila RMDSZ-es politikusok vettek részt. Gulyás Gergely 30 évesen alkotmányt szövegezett képviselőként, majd 32 évesen az Országgyűlés alelnöke lett. Korodi Attila 29 évesen lett a mindenkori legfiatalabb romániai miniszter.

Első közszereplés

Geréd első kérdése a két politikus első közszereplésére vonatkozott. Korodi elmondta, hogy Romániában a politika nem arról szól, hogy valaki jobb- vagy baloldali. Szerinte az RMDSZ-esek mindenek előtt közéleti személyiségek, közszereplők és csak utána politikusok, ugyanis a közpolitizálás a feladatuk. Egyetemistaként a liberális világfelfogást gondolta magáénak, de később a kereszténydemokrácia fele vonzódott. Első közszereplései a kilencvenes évek elején voltak, akkor a Márton Áron Gimnázium Diáktanácsának az elnökeként szólalt fel diákok és tanárok előtt. Már 27 évesen államtitkár volt a környezetvédelmi minisztériumban, és hatodik éve képviselő a román parlamentben. Szerinte a politika csak egy eszköz, a közélet a legfontosabb.

Gulyás első közszereplésére pontosan nem emlékezett, de azt kijelentette, hogy hobbiszerűen mindig politizált, arra viszont nem gondolt, hogy egyszer hivatásszerűen fog politizálni. A 2006-os magyarországi tüntetések szétverése után ügyvédként szerepet vállalt az áldozatok képviseletében, és kapcsolatba került olyan politikusokkal, mint Szájer József vagy Balog Zoltán. Együtt alapítottak egy politikai szerveződést, ahol a közszereplés megszokottá vált, majd 2010-ben lett országgyűlési képviselő.

Jó tanács a közszereplés iránt érdeklődő fiatalok számára

Korodi azt javasolta a moderátor kérésére, hogy a politikába bekapcsolódni kívánó fiatalok keressenek maguk mellé egy tapasztalt, a bürokráciában otthonosan mozgó személyt, aki segíti munkájukban. Elmondta, hogy szerinte annak köszönhető, hogy szerencsésen járta be az eddigi pályáját, hogy egy visszafogott ember, aki „inkább háromszor néz körbe, mielőtt egyet is lépne”. A fiatalos lendület, a politikához való viszonyulásban megnyilvánuló naivitás tudatos, biztonságos döntéshozatallá tud válni, ha van ebben egy okos, tapasztalt partner. A miniszter elmondta, hogy hat évvel ezelőtt csak előre akart menni és megvalósítani az elképzeléseit, azonban arra jött rá, hogy rendkívül veszélyes a bürokratikus minisztériumban ezt csinálni. „Néha úgy látom, hogy az alkalmazott, a döntéshozó nem akar elérni sehova, mert csak abban reménykedik, hogy épen és egészségesen megússza a munkafolyamatot. Egy fiatal politikus számára a médiatámadások csak hab a tortán” – mondta. Korodi elmondta, hogy régebben a médiában lévő rezgéseket figyelte inkább, azonban mostanra már inkább a bürokráciában lévő folyamatokra figyel.

Gulyás szerint tévedés a kort összekapcsolni a politikával. Azt tanácsolta azoknak, akik közszerepléssel szeretnének foglalkozni, hogy szerezzenek egy olyan diplomát, amelyik a politikától független megélhetést is lehetővé teszi. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a normális vitakultúrára helyezzék az ifjúsági szervezetekben a hangsúlyt, ne a pozíciószerzésre és azok osztogatására. Szerinte a politikai viták nemcsak a politikai szervezetekben kellene jelen legyenek, hanem bármelyik beszélgetésben, hisz a különböző véleményektől függetlenül lehetséges ilyen témájú párbeszéd folytatása.

Hogyan lehetne megszólítani a fiatalságot?

Korodi arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdélyi magyaroknak folyamatosan szükségük van közéleti szereplőkre, és szerinte erre a feladatra képeznek embereket az erdélyi magyar diákszervezetek, azzal, hogy „folyamatosan egy inkubátorház szerepét látják el”. Szerinte nem biztos az, hogy a fiataloknak mindenben igazuk van, azonban kérdéseikkel és lelkesedésükkel feszegetik a rendszert, és sokszor érnek el jó eredményeket. Szerinte az ilyen fiatalok és szervezetek számára mozgásteret kell biztosítani. „A közélet nem megélhetésről szól. A közélet egy létforma. Nem a családfenntartásról, hanem a közért való tevésről szól” – mondta.

Gulyás szerint a politikai közösségben a legfontosabb az egészséges korfa kialakítása. A fiatalokat nem szabad bezárni azzal, hogy csak ifjúságpolitikával foglalkozzanak, annak ellenére, hogy az ifjúságpolitikában nagyon fontos a generációjukat képviselő gondolatok hangoztatása. „Azonban nem szabadna erre korlátozódjon. Nem jó az, ha az az érzése van a fiataloknak, akik közéleti szerepet vállalnak, hogy másra nem alkalmasak” - mondta.

Hogyan tartsuk otthon a fiatalokat?

Korodi szerint erre nincsenek ideális receptek. A helyszínek közötti mozgás gyakorisága mellett azonban fontos az, hogy legyen jó közösség, ahová visszavágyhat, és az, hogy próbálhassa ki magát az életben. Szerinte az államnak azon kell dolgoznia, hogy hátteret biztosítson arra, hogy a magántőke működő projektek finanszírozása révén munkahelyeket teremtsen. Korodi azt is elmondta, hogy ösztönözni kell a fiatalokat a tapasztalatszerzésre, az utazásra, de arra is, hogy jöjjenek vissza. Korodi elmondta, hogy jó kérdés az, hogy Székelyföld mennyire tud fejlődni, tekintve, hogy „Kolozsvár azokból a székelyföldi fiatalokból él, akik itt rekedtek. De családdal már nem úgy vetődik fel a kérdés, mint egyedül, mert a családi létre egy kisváros ideális. Azonban a fiatalság elszívásában a nagyvárosok eredményesek.”

Gulyás azt emelte ki, hogy érzelmi kötődés, család, barátok kellenek ahhoz, hogy a fiatalok hazajöjjenek. Ezek mellett a jövedelemkülönbség fontos még. A végcél szerinte az, hogy a fiatal, ha el is megy, azért jöjjön vissza, mert a saját hazájában is tud boldogulni. Szerinte az is valamiféle politikai választ fog eredményezni, hogy nagyobb a bevándorlás Nyugat-Európába, mint amit a munkapiac követel. Szerinte az sincs rendben, hogy az ingyenes tanítási rendszert kihasználva a képzett munkaerő elhagyja az ezt lehetővé tevő országot.

Legfontosabb eredmény

Korodi elmondta, hogy rém büszke amiatt, hogy voltak olyan témák, amelyeket nehézségei ellenére konstansan tudott végigvinni, és a döntéseit annak ellenére sem adta fel, hogy a politikai karrierje is veszélybe kerülhetett volna.

Gulyás azt mondta, hogy ifjúsági politikában semmi olyan eredmény nincs, amit kiemelne.

Vicces történet

A közönségből tették fel azt a kérdést, hogy mi a legviccesebb történet, amit elmesélnének. Gulyás arról mesélt, hogy a magyar alaptörvény megszövegezése után hogyan törölte le a gépéről, azt gondolva, hogy elküldte. Később kiderült, hogy nem csatolta a fájlt. „Szerencsére a lomtárban megtaláltam végül a letörölt fájlt, így nem kellett hosszú órák munkájával újraírni a szöveget.”

Korodi egy „rémálomtörténetet” mesélt el. „Ez nem a Verespatak ügye, annak ugyanis minden szegletét körbejártam, és így nem volt nehéz tudatosan lépni az ügyben” - mondta.

Korodi egy 2006-os történetet idézett fel, amikor a zaragozai világkiállításon a Duna-deltát kellett volna bemutassa a környezetvédelmi minisztérium. A licitet nyerő cég azonban nem akarta elkészíteni, és már várt is a médiabotrány, ugyanis az Antena 3 tévécsatorna az összesen ott lévő három gerendát filmezte, majd megkérdezte, hogy miért nincs kész a pavilon. „Az volt a tétje, hogy magyar politikusként le akarom járatni Romániát. Erre új licitet írtunk ki, amit egy másik vállalkozó nyert. Végül így épült fel a pavilon, és nagy siker lett, hatodik helyet kapott a díjazásánál. Én úgy látom, hogy akkor volt egy téma, amiben nem tudtak kikezdeni, Verespatak ügye, és ezért egy másik témában próbáltak meg lejáratni” – mondta Korodi.

http://itthon.transindex.ro/?cikk=24147