Sepsiszentgyörgyön mutatták be először, most a Kolozsvári Magyar Napokon is kiállították azt a gyűjteményt, amely Kálvin János genfi reformátornak állít emléket, és egyben azt is megmutatja a nagyközönségnek, hogy Kálvin milyen hatással volt a különböző országokra, valamint hogyan emlékeztek meg róla postai bélyegzőkön, levelezőlapokon a múlt évszázadokban. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának földszinti rendezvényterme zsúfolásig telt érdeklődőkkel augusztus 18-án, hétfőn 16 órától.

Magdó János főkonzul köszöntőjében elsősorban a kiállítás létrejöttéről beszélt, majd dr. Buzogány Dezső, Kálvin fő művének, az Institutio-nak a fordítója tartott rövid előadást a reformátorról, amelyben hangsúlyozta: Kálvint mogorva emberként tartották számon, mégis VIII. Henrik jellemzése szerint kora legműveltebb emberének számított. Bár sokan azt hiszik, hogy csak teológiával foglalkozott, Genf reformátoraként nem csak a város lelki életét tette pontra, hanem annak gazdasági, közigazgatási reformját is ő vitte végbe, és egy feudális társadalomban a legalsó rétegeknek adott döntési jogot a kezébe.

Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, a kiállítás megálmodója és létrehozója elmondta, A különböző országokban kiadott postai bélyegek, képes levelezőlapok, illusztrációk nézegetése révén bárki betekintést nyerhet abba, hogy milyen módszerekkel igyekeztek Kálvin János személyiségét bevinni az európai köztudatba, emellett református templomok ábrázolásait, könyvnyomtatási szemelvényeket is szemügyre vehetnek. Szegedi László Tamás régi szenvedélyének az eredménye ez, mondta a generális direktor, akinek már az édesapja, nagyapja is szenvedélyes bélyeggyűjtő volt, mind kíváncsiak voltak, hogy a reformációnak ez a fajta megjelenítése hogyan jelenik meg a különböző országokban. A kiállítás hétköznaponként megtekinthető Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának földszinti rendezvénytermében, a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt 10 és 16 óra között.

Szöveg és fotó: Kiss Gábor