Rátok volna most óriási szükség, mert úgy pörgünk egyik környezeti katasztrófából a másikba, hogy gyakran még csak nem is hallunk róluk.

Mi történhet, és mi történik már most, ha elhanyagoljuk környezetünk védelmét, sőt nem is beszélünk róla? Ez kapcsolta össze az Erdélyi Múzeum Egyesület sorozatát kedden nyitó két előadásnak. Mikor fogjuk kilőni magunk alól a Földet? – kérdezte Szőcs István előadásának címe, és ugyan nem válaszolta meg, de nem hagyott kétséget afelől, hogy gőzerővel pusztítjuk a bolygónkat.

A világban kétféle olyan ember van, aki leginkább változtatni tud a természet és a környezet problémáin, állítja Szőcs. Az egyik az abszolút pénzember, a másik pedig az abszolút tudós. Ahhoz, hogy különböző, ám kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi problémákat meg lehessen oldani, szükség van olyan tudósokra, akik a reménytelen állapotba sodródó helyzetekkel is tudnak kezdeni valamit. Ezekhez a kutatásokhoz viszont hatalmas pénzösszegek kellenek.

Az egyik kiemelkedő környezetvédelmi probléma a halállomány kipusztulása, amelynek több oka is van. Az egyik, hogy a hal a leggyakrabban alkalmazott takarmány, és persze a 20km-es hálókkal történő halászás is hozzájárul a vízi élőlények ijesztő csökkenéséhez. Ennek egyik megoldása lehet mesterséges korallzátony kialakítása, legalábbis erre törekednek a kutatók a világ 11 ezer, már nem használt hajójának elsüllyesztésével. Ami egyáltalán nem olcsó mulatság.

A halállomány pusztulása mellett szó esett az ember és az állat életével járó szennyezésről is, az ürülék felhalmozódásáról; az esőerdők kipusztításáról; a bányák és a föld ipari jellegű művelése okozta szennyezésről; a felfokozott oxigénfogyasztásról és a vízszennyezésről is.

Ezután Bartók Katalin szólalt fel, és megvilágította számunkra a környezetvédelem és a természetvédelem közötti különbséget. Mindkettőnek a már említett problémák megoldása a célja, és egyik sem lehet meg a másik nélkül. A környezetvédelem magába foglalja a természetvédelmet, de míg a természetvédelem „ékszerészmunka”, addig a környezetvédelem méretében a kovács munkájához hasonlítható.

Úgyhogy tájékozódjunk, és legalább ezzel veselkedjünk neki a munkának, ha már se gazdagok, se tudósok nem vagyunk.

Ürmösi Júlia Eszter