A Kolozsvári Magyar Napok mindenki számára nagy esemény. Azt már a legtöbben tudjuk, milyen érzés megélni kolozsváriként ezt a csodás egy hetet. De vajon milyen lehet több, mint hatszáz kilométerről érkezve belecsöppenni a kulturális fesztivál zsongásába? A TIFF-ház teraszán csíptük el, épp egy születésnapi köszöntő kellős közepén, Szikra Andreát és Varga Norbertet, akik a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem oktatói, és már évek óta visszatérő látogatói rendezvényünknek.

Kolozsvári Magyar Napok (KMN): Üdvözlöm Kolozsváron, és én is nagyon sok boldog születésnapot kívánok önnek.

Szikra Andrea: Köszönöm szépen.

KMN: Számított arra, hogy ilyen jellegű meglepetéssel készülnek a Kolozsvári Magyar Napok szervezői születésnapja alkalmából? Milyen érzéssel fogadta?

Sz. A.: Megmondom őszintén, hogy nem első alkalommal vagyunk itt a Kolozsvári Magyar Napokon, ha jól emlékszem, ez a negyedik alkalom, hogy részt veszünk. Sopronból jöttünk és van egy hallgatói csoportunk is, akik tavaly például önkéntesként vettek részt a rendezvény szervezésében. A hallgatók fel szoktak köszönteni, meg a barátaim, de még ilyen komoly, szervezett felköszöntésben nem volt részem, és nagyon boldog vagyok. Hálás is vagyok érte.

KMN: Mivel fogja megünnepelni a születésnapját, ha már így alakult, hogy épp ezen a napon egy ekkora rendezvénybe csöppent bele?

Sz. A.: Ez jó kérdés, nem gondolkodtam rajta, majd estére talán kiderül, hogyan is ünnepeljük meg a születésnapot. Nekem ez nagy meglepetés, és tényleg nagyon örülök neki, mert nem terveztünk semmi „születésnaposat”. Gondolom, Szenkovics Dezső régi barátom keze volt a dologban.

KMN: A programfüzetbe belelapoztak már ? Milyen programokra fognak ellátogatni?

Sz. A.: Hogyne, a programfüzettel nagy hadilábon állunk mindig, mert túl sok program van benne, minden egy időben, nem érünk oda sehova. Ez természetesen azt jelenti, hogy túl sok jó program van, nehéz válogatni belőlük, elképesztő széles a választék. A művészeti programok, előadások, szórakoztató programok, koncertek egyaránt érdekelnek bennünket. Mind a könnyedebb műfajok irányába, mind pedig a komolyabb műfajok fele hajlunk.

KMN: Említette, hogy már több éve visszajáró látogatói a Kolozsvári Magyar Napoknak. Milyen benyomása van magáról a rendezvényről, és úgy általában Kolozsvárról?

Sz. A.: A rendezvényt nagyon színvonalasnak tartom, azt is mondhatom, hogy elképesztően profinak. Rengeteg az előadó, a zenei előadóktól elkezdve a tudományos előadásokon keresztül sok minden van. Elképesztő, hogy ezt ilyen színes skálán, ilyen profin meg lehet szervezni, fennakadás nélkül. Azt gondolom, hogy minden korosztály és mindenfajta érdeklődő talál magának valót, nincsenek fehér foltok, le van fedve az egész hét programokkal. Aki a könnyűzenét kedveli, vagy akár a tudományos életet, egyaránt talál magának való programot.

Ami Kolozsvárt illeti, én nagyon régen járok Erdélybe. Amikor tizenhét éves voltam, akkor jártam itt először, és mint sok más magyarországi ideérkező, a Fekete-tói vásárban kezdtem a „pályafutásomat”, évekig jártunk, mindent összevásároltunk, aztán persze a holmik felét leszedték a vonaton, nem lehetett átvinni a határon. Tehát elég régen ismerem Kolozsvárt,  sok barátom volt itt annak idején. Még emlékszem a tömbházakban a disznóra az erkélyen, láttam ilyet is. Most azt látom, hogy Kolozsvár egy igazi európai világváros, messze lekörözi a magyar nagyvárosokat, ezt őszintén mondom és egyáltalán nem hízelkedésből. Messze lekörözi akár a szellemiségében, akár a programválasztékában, lendületében, fiatalosságában. Elképesztő módon fejlődik.

KMN: Kellemes időtöltést kívánok önöknek a hétre és sikeres programválogatást.  Köszönöm az interjút.

Sz. A.: Hát nem fog könnyen menni, bevallom. Nagy harcok árán fogunk tudni dönteni. Köszönöm.

Most lássuk hogyan viszonyul mindehhez Varga Norbert.

KMN: Önnek mi a benyomása a Kolozsvári Magyar Napokról?

Varga Norbert: Azt mondhatom, hogy tapasztalatból tudok szólni, mert harmadik alkalommal vagyok itt a Kolozsvári Magyar Napokon. Lenyűgözve figyelem azt a csapatot, aki itt dolgozik, és szervezik ezt a rengeteg színes programot. Teljes odaadással vagyok a munkájuk iránt, mert páratlan jó fesztivált és kulturális programot raktak itt össze az elmúlt években.

KMN: Említette a színes programokat. Mely programpontok keltették fel az érdeklődését?

V. N.: Mindenevők vagyunk. ha csak a mai napot nézzük, voltunk könyvbemutatón, néztünk meg kiállítást, régi nyitott épületeket, öt órakor színházba megyünk, este pedig egy fogadásra. Tehát ez egy napnak a „szürke", rövid programja. Most pedig itt beszélgetek önnel.

KMN: Tehát be van táblázva a napjuk. Említette, hogy már a sokadik alkalommal vesznek részt a fesztiválon. Melyik az a legemlékezetesebb dolog, ami megmaradt önnek, és a Kolozsvári Magyar Napokhoz kapcsolódik?

V. N.: Nem előzmények nélkül érkezünk mi ide, hanem a Sapientia egyetemnek a meghívására, tehát eleve barátokhoz jövünk, az emlékek azok ilyen értelemben is nagyon szétágazóak. A baráti kapcsolatok még mélyebbek lesznek ennek köszönhetően, és rengeteg új emberrel ismerkedünk meg, és az igazi emlékeket nekünk az emberi komponens adja. Gyönyörűek a programok, de ugye az ember gyönyörű programokat mindenhol láthat, viszont az emberi kapcsolatokat, az emberekkel való tapasztalatot, azt nem szerezheti meg mindenhol.

KMN: Azt már kifejtette, hogy a Kolozsvári Magyar Napok kapcsán mi a benyomása, de Kolozsvárról, mint városról mit tud mondani?

V. N.: Én először Kolozsváron a kilencvenes évek elején jártam, és utána körülbelül tizennégy-tizenöt évig nem. Amikor újra visszatértem, akkor az a meglepetés ért, hogy Kolozsvár az eltelt években óriási fejlődésen ment át. Amúgy is gyönyörű volt a város, a saját maga leromlott állapotában, de a városnak a restaurálása, renoválása és egyéb modernizálása számomra nagyon lenyűgözően történt. Gyönyörű lett a város.

KMN: Köszönjük szépen a válaszokat, és kellemes időtöltést kívánunk!

V.N.: Én is köszönöm.