A sámánkorszaktól napjainkig, összesen huszonegy látványos jelenetben táncolta el a magyarok históriáját a Experidance társulat a Kolozsvári Magyar Napok záróestéjén.

A tánc szokatlan eszköz a történelem bemutatására, de a társulat hitelesen közvetítette a letűnt korok hangulatát. Olyannyira, hogy a sámánkorszak bemutatása egyenesen rémisztően hatott. A jeleneteket később pörgősebb mozdulatok váltották fel. Egyedien ötvőzödött a modern a hagyományossal, mintha egy történelemórát élnénk meg feldúsítva temérdek fantáziával és ritmussal. A szereplők öltözéke és sminkje is már elegendő volt ahhoz, hogy egészen egyedinek tudjuk érezni a produkciót.

A szemerkélő eső ellenére a közönség nem vonult vissza, hiszen a színpadon ugráló, egymást föl-, le- és átdobáló táncosok olyan energiát sugároztak, ami nem engedte a szétszóródást. A nézők inkább közelebb húzódtak a színpadhoz, és egymás ernyői alá bújtak, míg az eső el nem csendesedett.

Az időjárás is kellék volt, az ernyőkön pattogó cseppek és a táncosok lábdobbanásai mintha egymásnak feleltek volna. A hangulat csak fokozódott, az egyedüli dolog, ami változott, az a táncosokon az idők változását jelző öltözék. És persze a zenei stílusok: a népies elemeket tartalmazó modern daloktól a kissé erőteljesebb, máskor meg könnyűzenei dallamokig váltakoztak. A látványtól felélénkült közönség ezután extázisban csodálta a tűzijátékot.

Szöveg: Ürmösi Júlia Eszter. Fotó: Nagy Lóránd