Vasárnap, augusztus 24., 19:00 óra

Helyszín: a Szent Mihály-templom tornya

Előadó: Neumarkt Brass – Marosvásárhely

Műsoron: J. S. Bach, G. F. Haendel, J. Clarke, H. Purcell művei (részletek)

A toronyzene különálló zenei műfajként a 17. századtól vált népszerűvé német nyelvterületen, és olyan többszólamú muzsikát jelölt, amelyet rézfúvósok csoportja a városháza vagy a templomok tornyából játszott a napszakok vagy más események jelzésére.

Sok korabeli zeneszerző álma lehetett egy jól fizető nyugdíjas állás, amely ugyan jár néhány kötelességgel, de alkalmat ad a szabad alkotás lehetőségére. Pont ilyen lehetett a középkorban német nyelvterületen városi zenésznek (Stadtpfeifer) lenni. A városi zenész fogalmát a források már a 14. század közepétől említik, és ezt a státust a céhrendszer szabályai szerint nyerhette el a szorgalmas érdeklődő. Akinek a származása elfogadható volt, bekerült egy városi zenekarba, majd néhány év inaskodás után mesterlegénnyé avatták, ezek után eldönthette, hogy helyben marad vagy elvándorol állások után kutatva.

A Stadtpfeifer a napszakok jelzésén kívül házasságokon, keresztelőkön, városi ünnepeken, fontos (esetleg királyi) látogatásokon volt köteles zenét szolgáltatni, de besegített a templomi zenei élet szervezésébe is.

Hirschler Józsefet (1874 Budapest–1936 Kolozsvár) 32 évesen választotta Gróf Majláth Gusztvá Károly a kolozsvári Szent Mihály plébánia élére, s 24 esztendőn át fejtette ki áldásos tevékenységét. Az ő intézkedései nyomán a templom tornyában vasrácsozatot helyeztek el, s ezáltal alkalmassá vált a toronyzene megrendezésére.

Szervező: Szent Mihály plébánia