„Mi előbb feltérképezzük a mostani helyzetet, és innen kiindulva meghatározzuk azokat a prioritási pontokat, amelyekre mindegy, hogy honnan, de pénzt kell teremteni."
Akár már jövő márciusban elkezdődhet az erdélyi magyar közösség önálló gazdaságfejlesztési tervezeteként megfogalmazott Mikó Imre Terv egy részének gyakorlatba ültetése, mondta Jakabos Janka, a terv koordinátora a tegnap szervezett kerekasztal beszélgetésen Kolozsváron.
„Az eddigi gazdaságpolitikát nem tudjuk követni,
mert arról szólt, hogy erre meg erre van pénz, ehhez alkossunk programot. Azért egyedi a terv, mert mi előbb feltérképezzük a mostani helyzetet, és innen kiindulva meghatározzuk azokat a prioritási pontokat, amelyekre mindegy, hogy honnan, de pénzt kell teremteni” – mondta Jakabos Janka.A Mikó Imre Terv szakértői gárdája 11 pontba gyűjtötte össze a fejlesztések eszközrendszerét, és az egyes pontok alatt megfogalmazták a lehetséges beavatkozási területeket. A beavatkozások konkrét listáját jövő év elejéig szeretnék kidolgozni, amely rövid távon, vagyis 2014-ig vállalható és megvalósítható.
„Gyakorlatilag az összes szakértő tudta, hogy körülbelül mi az, amit az illető területen fejleszteni kell, de egyértelműen nem jutottunk el arra a szintre, hogy ezeknek az operatív részét is kidolgozzuk, mivel nagyon sok jogi problémát kell megoldani. A cél, hogy semmilyen formában ne ütközzön sem a helyi, sem az uniós elvárásokkal” – magyarázta Jakabos Janka.
A javasolt 11 kitörési pont:
1. Befektetésösztönzési, iparosítási és hálózati gazdaságfejlesztés
2. Építőipari és közlekedésfejlesztés
3. Innováció és kutatásfejlesztés
4. Autonóm helyi gazdaságfejlesztés
5. Az erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése
6. Az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztése
7. Megújuló energia-, vízipar- és zöldgazdaság-fejlesztés
8. A turizmus és a kulturális ipar fejlesztése
9. Vállalkozás és üzleti környezet, infrastruktúrafejlesztés
10. Humánerőforrás fejlesztése és foglalkoztatás-ösztönzés
11. Fejlesztési és szakmai együttműködések
A prioritások közös jellemzői közé tartozik, hogy a kidolgozott fejlesztési stratégiában résztvevő kis- és közép vállalkozások között megfelelő kommunikáció alakulhasson ki a piacbővítéshez, illetve támogatást találjanak az erdélyi magyar vállalkozói szféra életképes projektjeinek.
„A Mikó-terv klaszterkialakítási tervei arról szólnak, hogy az életképes vállalat tudomást szerezzen, hol tudná termékét még értékesíteni. A finanszírozási oldalról is támogatási lehetőséget kaphatnak, ez ugyanis akut problémája a kisvállalatoknak. Ilyen támogatási lehetőség például a Garanciaalap, amellyel hitelfelvételi képességét erősíteni tudja.
Ha a terv minden részlete megvalósul, akkor életbe léphetnek kedvezményes hitelprogramok, amelyekkel jobb kamatfeltételek vagy jobb garanciafeltételek mellett tudnak a vállalatok hitelhez jutni. A kockázati tőkebevonás lehetősége azoknak a vállalatoknak szól, melyeknek termékei komoly piacbűvülést jelenthetnek” – magyarázta Juhász Jácint, a BBTE dékánhelyettese, aki maga is résztvett és vesz a Mikó-terv kidolgozásában.
A javaslatokban szerepel továbbá az uniós források felhasználásának összekapcsolása, a magánszféra bevonása az állásbörzékbe, az egyetemi gyakorló programok intenzívebb megszervezése, az ösztöndíj- és diákhitel programok kiterjesztése, hogy az oktatás a háttérbe szorult közösségek tagjai számára is elérhetővé váljon.
Hogy mindezeket milyen alapokból, illetve forrásokból finanszírozzák, arról Jababos Janka számolt be: „Elsődleges forrásnak továbbra is az uniós forrásokat tekintjük, hiszen ezek azok a programok, melyekkel nagy fejlesztéseket lehet véghezvinni. A Mikó-tervvel megpróbáljuk egységben, rendszerezve, különböző előzetes gazdasági egyeztetésekkel, klaszterszerű fejlesztésekkel összefogni, és hatékonyabban felhasználni az uniós forrásokat. A gazdasági szereplőket tanítani kell erre, ez egyik része lesz a tervnek. Második finanszírozási lehetőség a helyi források. A magyar kormány részéről segítséget csak azokhoz a fejlesztésekhez kérünk, melyekre más forrás nincs”.
Több kérdést vet fel, mint választ
Rákérdeztünk, körülbelül mikorra várható, hogy valami a tervből meg is valósuljon. „Nagyon tisztázatlan még egyelőre a politikai helyzet, hogy mennyire sikerül a tervet a helyi politikummal is elfogadtatni, enélkül nem működhet. Az uniós forrásoknak a feltérképezése, beépítése már folyamatban van, helyi forrásokat csak akkor fogunk tudni becsatornázni, ha már látjuk, hogy a politikum mennyire állt mellénk. Viszont a magyar kormány részéről egyértelmű, hogy lesz támogatás. Egyelőre az összegét nem tudjuk, de a legnagyobb valószínűséggel ez már a 2012-es költségvetésben benne lesz külön tételként. Jövő év márciusától már szeretnénk pályázatokat kiírni, ennek végrehajtó intézményei a demokrácia-központok lesznek”, mondta.A kerekasztalbeszélgetésen jelen volt Szatmáry Kristóf, a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára is, aki megjegyezte, hogy a terv egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyi választ nyújt. Ennek ellenére a magyar kormány elkötelezte magát a erdélyi magyarság gazdasági és egyéb jellegű támogatása mellett, ezért segít egyebek mellett a megfelelő intézményrendszerek kiépítésében.
http://manna.ro/uzlet/miko-terv-miko-valik-penzze-a-batorito-mosoly-2011-08-18.html
