Egy kényelmes, jól bejáratott Charlie-koncert kapcsán
Horváth Károlyt nem azért szeretjük, mert extrákkal készül; Horváth Károly egy laza mozdulattal eldobja a cigijét, és színpadra lép.
A konferálás után laza mozdulattal elhajítja a cigijét, majd besétál és rázendít: ő Charlie, az örök napszemüveges whiskys.
„Sajnos” ismétlésekbe kell bocsátkozni, mivel a főtéren megint rengetegen voltak, talán valamivel még sűrűbben, mint Rúzsa Magdi koncertjén. Nem is csoda, hiszen több korosztályhoz énekel jól ismert, rekedtes hangján. Az örökzöldeket hozta, nem is vártunk mást tőle. Jég dupla whiskyvel, Könnyű álmot hozzon az éj, Nézz az ég felé, New York, New York... a házibulik elengedhetetlen slágerei évtizedek óta
. Az együttesek irányába az is szokott lenni az elvárás, hogy – hacsak nem lemezbemutató koncertet tartanak – olyant énekeljenek, amit a közönség is velük üvölthet. Most ennek maximálisan megfeleltek, a némely kevésbé közismert dal mellett minden elhangzott, ami toroknak-hangszálnak ingere. Szokás szerint a refrén jól ment a közönségnek, jól meg lehetett énekeltetni a tömeget; szívesen üvöltötték, hogy „...duplaviszkiveel”.
Apropó, Charlie torkán legurult egy pohár whisky is a koncert alatt.Nem, Charlie nem nyújtott extra koncertet. Viszont jó koncert volt. Nem is tudom, szabad-e elvárnunk „extrát”, ha ez azt jelenti, hogy mondjon le a közönségslágerekről, a megszokott hangzásvilágról, a maga lazázós megjelenéséről. Horváth Károly kényelmes koncerteket ad, de így és ezért szeretjük.
http://multikult.transindex.ro/?cikk=15186