BannerZoltán művészettörténész elmondta: a szobor keletkezéséről azon kívül, hogy valamikor 1940–1944 között született, nem sokat tudni. Hozzáfűzte, Szervátiusz Jenő egyik legreprezentatívabb alkotásáról van szó, az egyetlen olyan erdélyi szobor, amelynek témája a magyar honfoglalás. A műalkotást Venczel Attila, Venczel Árpád és Dési Károly képzőművészek restaurálták.
Értékes, 14–17. századi magyar könyveket tekinthettek meg az érdeklődők a Kolozsvári Magyar Napok keretében tegnap az Akadémiai Könyvtárban, de filmvetítésekkel és Benkó Dixieland Band-koncerttel is várták a közönséget a programsorozat szervezői. „Szervátiusz Jenő Hét vezér című alkotásával megvalósította a szobrászatban a transzszilvanizmust, amelyet Kós Károly a kultúra valamennyi területén szorgalmazott, ezzel gyakorlatilag megteremtette az erdélyi magyar szobrászatot” – jelentette ki tegnap Banner Zoltán művészettörténész a honfoglaló magyar vezéreket ábrázoló restaurált műalkotás bemutatóján.

Az eseménynek a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Szent Mihály-plébánia adott otthont, ahol a Szervátiusz Múzeum is működik. Az esős idő ellenére szép számban megjelent érdeklődőket Gaal György, az eseményt szervező és az alkotást restauráltató Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke köszöntötte, majd Banner Zoltán művészettörténész ismertette a szobor és a restaurálás történetét. Banner elmondta: a szobor keletkezéséről azon kívül, hogy valamikor 1940–1944 között született, nem lehet sokat tudni. Hozzáfűzte, Szervátiusz egyik legreprezentatívabb alkotásáról van szó, az egyetlen olyan erdélyi szobor, amelynek témája a magyar honfoglalás. A műalkotást Venczel Attila, Venczel Árpád és Dési Károly képzőművészek restaurálták. A transzszilvanizmusról szólva a művészettörténész kijelentette: „az nem stílus, hanem magatartásforma”. Banner kifejtette: bár a szobor valószínűleg vázlata volt egy tervezett nagyobb alkotásnak, hiszen méretét tekintve úgynevezett egyharmados szobor, ez mit sem von le az alkotás értékéből. Az ünnepélyes bemutató végén Kovács Sándor esperes, címzetes kanonok, az esemény házigazdája az elhangzottakat kiegészítendő elmondta: büszkék lehetünk arra, hogy ilyen nagy művészek voltak és vannak Erdélyben, akik a történelemnek alkotnak.

A keddi nap volt ugyanakkor a Kolozsvári Magyar Napok filmes eseményeinek első napja. Délután 17 órától a Kolozsvári filmes műhelyek elnevezésű sorozat a Transindex Tv válogatott produkcióival vette kezdetét a Tranzit Házban. Ugyanitt 17 óra 55 perctől a kolozsvári filmkészítés múltjáról készült dokumentumfilmek közül Zágoni Bálint idén forgatott Janovics Jenő, a Magyar Pathé című alkotását tekinthették meg az érdeklődők. A Szamos-parti intézményben 19 órától Fekete Mihály 1917-es A vén bakancsos és a fia, a huszár című filmjének vetítése volt talán a legizgalmasabb, hiszen a közel százéves némafilmet élő zenés kísérettel tekinthette meg a közönség. Este a nagy sikerű Peter Strickland-filmet, a Varga Katalin balladáját, valamint a Sapientia-egyetem fotó, film, média szakos diákjainak válogatott alkotásait nézhették meg az érdeklődők. A filmes események részletes, kedd–csütörtöki programja a magyarnapok.ro/index.php/hu/program/filmnapok címen érhető el.
http://kronika.ro/index.php?action=open&res=54378