2011. augusztus 15-21. között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete második alkalommal is megtartják közösen a Kolozsvári Magyar Napokat. Az idén talán kissé több tapasztalattal, még nagyobb bizonyítási készséggel, melyet a tavalyi események hozama erősít.
Az idei Kolozsvári Magyar Napok első rendezvényének a Bánffy palotában székelő Kolozsvári Szépművészeti Múzeum (igazgató Călin Stegerean) termei adtak lehetőséget, hogy a nagyközönség öt különböző tartalmú kiállítást tekintsen meg.

Már a múlt évben világossá vált, hogy a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum jelentős anyagtárral rendelkezik, melynek különlegesen értékes része a XIX. és XX. századi képzőművészek munkáinak gyűjteménye. Ennek következtében a Múzeum olyan alkotások sokaságával rendelkezik, melynek művészi értéke jelentős. Kár lenne az értékeket, melyek valahol mégis csak a városban élt, vagy megfordult művészek alkotásait tartalmazzák tárlókban, a nagyközönségtől elzárva őrizni.

A Kolozsvári Magyar Napok alkalmával ezeknek a kincseknek a nyilvánosságra való hozásával felfedhető az a hatalmas szellemi és művészi érték, ami ezt a várost egyébként is mindig jellemezte, és most is jellemzi, igazolván, Erdély szellemi fővárosa Kolozsvár.
A 2011-es nyitó kiállítása: Anyag és sors címen Nagy István munkái, Kancsura István festőművész válogatásában, valamint Lucian Blaga kommentárjaival, kerültek a nagyérdemű elé.

A kiállítás kurátora Călin Stegerean. Elmondta Nagy István (1873- 1937) képzőművészeti tanulmányait Kolozsváron, Budapesten, Münchenben és Párizsban végezte. Művészetében hűen tükröződnek azok a műfajok, melyek az akkori korban divatosak voltak. De ezt a divatot Nagy István, karakterisztikus személyiségére, formálta. Ezt fogalmazta meg Lucian Blaga 1926-ban közölt esszéjében, amikor a művészt: „az élet belső szakadékait kedvelő nagy festők” közé sorolta, felismerve azt, hogy „az emberi sorsok iránti szeretete mindenek fölött áll.”

Ez a kiállítás is bizonyíthatja, ilyen Kolozsvári Magyar Napokra szükség van ahhoz, hogy európai értékeket is felmutató elődeink munkássága a múzeumok mélységéből napvilágot lássanak, a maguk sokszínűségében. Egyedi mondanivalójuk szuggesztív hatásával meggyőzzék a látogatók széles tömegét arról a kultúráról, mely itt évtizedek óta lappang a múzeumi tárlók polcain.

Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak a kolozsvári hivatalosságok, és felszólalási sorrendben a Megyei Tanács elnöke Alin Tişe. Kolozsvár alpolgármestere László Attila, a Magyar Köztársaság Kolozsvári főkonzulja Szilágy Mátyás, és Fekete Emőke Kolozs Megyei Tanács alelnöke, komoly hozzáállásának köszönhető a kiállítási anyag nyilvánosságra hozásában.

Szülőföldem: Erdély
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója Vörös Alpár által elmondott szövegből kiderült: Az intézmény képzőművészeti tagozata által rendezett tárlat témája Szülőföldem: Erdély. A kiállított munkák változatos technikai eszközökkel (linóleummetszet, tus- és pasztellrajz, akrilfestmény) jelenítik meg a téma által sugallt tárgykört, amely betekintést nyújt Erdély kulturális örökségébe. Elsősorban építészeti jellegű értékeinkre fektetve a hangsúlyt, szembesülhetünk a letűnt századok templomaival, vártemplomaival, nevezetes középületeivel, udvarházaival. Érdekes színfoltjai a tárlatnak azon alkotások is, amelyek az erdélyi tájat, valamint az egyes régiók néprajzi vonatkozásait hivatottak bemutatni. Gondolva itt elsősorban az ünnep- és hétköznapok élő hagyományaira, a tájegységre jellemző arculatára. A változatos szemléletű munkákra a szakszerű dokumentáltság mellett az élményszerűség jellemző. Ez elsősorban a színhasználatban és az alkalmazott fantázia gazdag formavilágában érhető tetten. Így a munkák nemcsak hiteles motívumábrázolásukkal hatnak a nézőre, hanem szuggesztív, művészi megjelenítő erejük révén is.

Hyperion –Utazások, ébredések, találkozások Sütő Zsolt fotókiállítása. A cím önmagában hordozza mindazt a szándékot, amit a művész fotóiban közölni akar.
Idézném a művész önvallomásából a következőket: „A fényképezés a lopás művészete. Ellopom a pillanatot. Magamtól. Ez az ár, amit fizetek a képért. Hogy kilopom magamat belőle. A kép igen, de a dolog nem fekete-fehér: azért kezdtem el portrékat fotózni, mert, ami belőlem kiégett, azt a modell, jó esetben hozzáteszi. Megváltozik az ember tekintete, ha meztelenül néz a kamerába. Akkor is, ha csak az arcát, a tekintetét fényképezem le. Tükör, melyben benne van múlt és jelen és jövő – ilyen értelemben féreglyuk, átjáró, világok közti kapu. Gondolj bele, milyen volt régen: elmenni a fényképészhez. Nézd meg azt a kevés képet, mit nagyapáid rád hagytak. És milyen ma: pixelhegyek egy merevlemezen meg a Facebookon, amit soha senki nem néz meg. Csak az Isten látja – ha van ennyi szemétre ideje.”
A kiállításhoz írt elmélkedései dacára mégis, maga a kiállítás mondanivalója következtében a látogatók figyelmét leköti. Ennek következtében a közlő egyén képes kontaktust teremteni a látogatókkal, akiknek vallhat képi nyelven életfilozófiája lényegéről.

A kert erotikája
Simona Tănăsescu illusztrációi Markó Béla szonett kötetéhez. Simona Tănăsescu a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Akadémián végezte tanulmányait. Munkásságát számos díjjal ismerték el.
A mostani kiállítása Simona Tănăsescu harminc munkáját mutatja be, melyeknek egy része Markó Béla „A kert erotikája” című, a Curtea Veche kiadó gondozásában, 2010-ben megjelent kötetét illusztrálják.

Hagyomány a divatban. Az illyefalvi Rustica Ház kiállítása
A Rustica Ház alkotóműhely Simó Júlia vezetésével 1993-ban azzal a fő céllal jött létre, hogy az erdélyi nemesi, polgári és népi viseleteket, valamint szőtteseket stilizálja, napjainkban is hordhatóvá, használhatóvá tegye. Az Illyefalva központjában található alkotóműhely termékeit hazai természetes anyagú kelmékből, szőttesekből és kiegészítőkből készíti.
A ruhakiállítás betekintést nyújt a főként erdélyi hagyományos viseletek mai öltözködéskultúrában való alkalmazásába. Ez alkalommal a nagyközönség számára megtekinthetőek az alkotóműhely 18 éves fennállása során készült legsikeresebb munkái.
A Kolozsvári Magyar Napok hivatalosan nyitó eseményére a Kolozsvári Magyar Operaház termében került sor, melyen a meghívott a Szentegyházi Gyermek-filharmónia lépett fel.
A műsor gyakorlott levezetője Sebesi Karen Attila volt. A rendezők nevében Gergely Balázs és Máté András köszöntötte a jelenlevőket.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke többek között elmondta: „Az erdélyi magyarságra fokozatosan rátelepszik a többségi hatalom, megakadályozván az önmagunkra való találást. Magyarnak lenni Kolozsváron bűn. Holott Magyarországon már a múlt évben megtartott sajtótalálkozón tisztázták, magyarnak Erdélyben lenni jó. Erdély nem a románoké. Erdély a románoké, a magyaroké és mindazoké, akik lakják Erdélyt”.

Sebesi Karen Attila felolvasta Kelemen Hunor RMDSZ elnök levelét, amelyből kiderült: a Kolozsvári Magyar Napokra szükség van. Reményét fejezte ki a napok politika mentességében. Felhívván a figyelmet a pozitív gondolkodás előnyeire. De mégis megjegyezte, ahol két magyar találkozik, ott két magyar párt is létrejön. Az a tény, hogy másodszor is megrendezésre kerültek a Kolozsvári Magyar Napok, azt jelenti, tudunk, egymás között egyezséget tartani.

Szilágyi Mátyás a Magyar Köztársaság Kolozsvári főkonzulja elmondta: Az anyaországnak a feladata az erdélyi magyarság életutját segíteni, a megmaradását támogatni, a nemzetközösség tudatát ápolni.
Zsúfolt ház előtt, ami azt is jelentette, a fellépőket megelőzte, méltán kivívott hírük is. A fellépők számára is jelentős esemény volt, melyre komoly munkával, rengeteg próbával készültek, ami az előadáson látszott is, hiszen a kolozsvári közönség hálás tapsa bizonyította, a teljesítményük sikeresen elnyerte az igen rangos közönség elismerését.

A csoport létrehozója Haáz Sándor félnormás zenetanár, délután, a másik fél normájában a volt Pionírház, ma már Tanulók Háza vezetője.

- Mit jelentett az, hogy Kolozsváron a Magyar Operaházban felléphettek?

Ez aranybetűs méltóságos ünnep. Ez a meghívás számunkra nagyon fontos volt. Sokat készültünk rá. Ennek ellenére a nyári vakációs hangulat érződik a gyermekeken.

De az, hogy Erdély fővárosában a Kolozsvári Magyar Operában énekelhettünk az egyik legjelentősebb ünnep számunkra.

- A műsor összeállításban mi volt a vezér fonal, melyet követett?

Én azt szeretem, ha gyermekek tudnak magyar népdalokat. Ezért a műsor zömét magyar népdalok, feldolgozások teszik ki. Örvendek, ha ezek a népdalok a civil életben is élnek. Autóbuszon, meg összejöveteleken is éneklik őket. Az európaiság jegyében más népek dalkincsét is fel tudjuk mutatni. Sok dalt tudunk más nyelveken is. Ez nagy lehetőség a népcsoportok megközelítésében. Közben próbálkozunk klasszikusokkal is.

- Ahhoz, hogy egy ilyen típusú kórus működjön, milyen anyagi háttérre, lenne szükség?

Egy ilyen kórus megszervezéséhez, létrehozásához rengeteg, alázatos munka kell. Nem igazán lehet megfizetni. Viszont vannak pillanatok, amikor elképzelem, hogy 6-8 pedagógus társammal együtt, végezhetném ezt a munkát.

Az anyagi támogatás elsősorban a koncert, körutak támogatásában nyilvánulhatna meg. Az autóbuszok bérlése nagyon drága. Közel 150 személyt kell szállítani. Ellátni, altatni, etetni. Ezeket saját zsebből állják. Három pályázatot is letettek. Alapítványuk is van. Van egy turisztikai vállalkozás is, melynek az idén jövedelme csökkent, mivel a vendégek elmaradtak. Azért kellett ezt a turnét megszervezni, mert szeptemberben meghívták őket egy Nyugat- Európai turnéra, és szükség van előtte egy tréninget, egy előjátékot szervezni. Lesz még négy koncertűk, amint modta Magyarországon tartunk meg, majdnem üres zsebbel. A buszosok vállalták azt a rizikót, hogy ezt az utat hitelben csinálják.

- Mennyibe kerül ez a buszozás?

- 26000 RON lejbe kerül.

Megtudtuk, 29 év alatt, évente 25, a tavaly 40 koncertet tartottunk. Főleg helyi, meg a közeli falvakban, ha jól számolok, akkor 800-900 fellépés a végső szám.

- 1982-ben volt az első koncertjük. Mostanában milyen meghívásokat kaptak?

Szeptemberben 10 napos körúton veszünk részt. 10 koncertet tartunk, mely olyanoknak szól, akik magyarokat, a magyar kórusdalokat, nem ismerik, akik magyar identitás tudattal nem rendelkeznek.

A zene nemzetközi nyelven szól, és a befogadó a produkcióértékét veszi alapul.

http://www.erdon.ro/kolozsvari-magyar-napok-2011/1764601