Minket is érint – Kerekasztal-beszélgetés az ukrajnai háborúról
Ukrajnai kisebbségi oktatásról, dezinformációról, valamint a szomszédunkban zajló háború hosszútávú következményeiről is szó esett szerdán Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében, ahol a meghívott politikusok megosztották a közönséggel álláspontjukat a minket is érintő konfliktussal kapcsolatban.
Az idei Magyar Napok egyik legaktuálisabb és legkomolyabb társadalmi témájáról esett szó szerdán Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében, ahol neves politikusok beszéltek a szomszédunkban zajló háborúról és annak Erdélyre gyakorolt hatásairól.
A kerekasztalbeszélgetésen Balogh Lívia, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ frakciójának képviselője, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Toró Tibor vett részt.
„Gyakorlatilag mindennemű oktatási tevékenység megszűnt az országban, ahol háborús helyzet volt, ott azért, mert attól féltek, hogy találat éri az intézményeket, ahol pedig nem, ott a belső menekülteket szállásolták el” – mondta Balogh Lívia, aki szerint Ukrajnában országos szinten az emberek 60 %-a ellenzi a személyközi oktatásra való visszaállást, Kárpátalján viszont a felmérések alapján fordított ez az arány, hiszen ott jelenleg a keleti régióhoz képest nyugodtabb a helyzet. Az oktatás kapcsán a képviselőnő arra is kitért, hogy az Ukrajnában érvényben lévő nyelvtörvény és oktatási törvény miatt jelenleg nagyon nehéz helyzetben van a magyar kisebbség, de abban bíznak, hogy az ország esetleges Európai Uniós csatlakozása esetén valamiféle enyhítés és pozitív változás következhet be az ügyben.
„Világossá kell tenni, hogy mi a különbség az orosz és magyar politika között. A magyar nemzetpolitika stabilizáló és értékelvű, az orosz pedig destabilizál és birodalmi szellemiségű, eszközként és ürügyként használja fel a kisebbségi kérdést” – hangsúlyozta álláspontját Németh Zsolt, hozzátéve, hogy számukra is fontos cél, hogy az Európai Unióban minél több kisebbség éljen, ezért elfogadhatatlannak tartja a bővítési folyamat fékezését, amelyet egyes, általa meg nem nevezett európai politikusok részéről tapasztal. Szerinte az európai integrációs folyamatban fontos lépcsőfok lenne Szerbia uniós csatlakozása is, mert az a vajdasági magyar kisebbség érdekeit szolgálhatja.
A folytatásban a beszélgetés résztvevői kitértek a jelenlegi erdélyi helyzetre és az esetleges jövőre vonatkozó forgatókönyvekre is.
„Nem gondolom azt, hogy jelen pillanatban Erdélyben az ukrán háború okán történő migráció lenne. Természetesen van migráció, a koronavírus-járvány kapcsán eszközölt nyugat-európai szigorítások következtében 1,3 millió román állampolgár jött haza, ezek között természetesen magyarok is vannak, de háború miatti bevándorlási hullám nem érzékelhető” – mondta el meglátásait Székely István, aki szerint az erdélyi nyilvánosságban megfigyelhető jelenség a szomszédban zajló eseményekkel kapcsolatos dezinformáció. Példaként kiemelte azokat a találgatásokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy az oroszok visszaadhatják Kárpátalját Magyarországnak. Ez szerinte teljesen lehetetlen forgatókönyv, már csak azért is, mert a régióban mindössze 12 százalék körül van a magyar lakosság aránya. Kitért a közösségi oldalakon zajló agresszív stílusú vitákra és a szélsőséges, egymással gyakran szemben álló vélemények jelenlétére is.
„Tudatosan kell törekedni a szülőföldön maradásra, boldogulásra és építkezésre. Fontos a stabilitás és a béke kérdése is. Ezt kéne szolgálja a külpolitika és a nemzetpolitika” – vázolt fel egy általa ideálisnak tartott jövőképet Toró Tibor, amelyet szerinte a háború nagy mértékben befolyásol, a Közép-Európában élő emberekben pedig – ok nélkül – félelmet kelthet.
Abban minden résztvevő egyetértett, hogy annak ellenére, hogy a legnagyobb borzalmakat elképzelni sem tudjuk, a háború hatásait itt Romániában is lehet érezni, a jövő bizonytalan, a konfliktus végét pedig csak a nemzetközi szinten történő béketárgyalások hozhatnák előrébb.