Sokszor mondják: álmodni se mernék róla, de gondoltál már arra, mi lenne, ha legvadabb álmaidat a szó szoros értelmében valóra váltanák? Mert a Dreampire Színház ezt teszi.
Éjszaka mindenki álmodik. Ha nem is emlékszik rá tisztán vagy épp sehogy, akkor is megtörténik a mechanizmus. Az agy pihenése során álomképek formájában (a REM fázis alatt) dolgozza fel az egyén élményeit, legyen az tudatos vagy tudattalan szférába elraktározódott anyag. Amikor ezek mixelődnek, kellemes vagy rémálmokat indukálnak az álmodóban. De ez mindenképpen szükséges tisztítási folyamat.
Sopon Paul 22 éves kolozsvári születésű egyetemista, a Kolozsvári Magyar Napok egyetlen román ajkú önkéntese. Őt faggattuk tapasztalatairól, magyar napos élményeiről.
A hozzátartozók és a Házsongárdi séta román és magyar résztvevőinek jelenlétében avatták fel szombat délelőtt dr. Octavian C. Buracu (1932–1995) geológus felújított sírját. De ki is volt pontosan Buracu és miért éppen a Kolozsvári Magyar Napok keretében emlékeztek meg róla?
Az ismert polgárjogi harcos, az Interetnikus Párbeszéd Egyesület alapítója, a magyar-román barátság elkötelezett híve volt.
A tehetséggondozást állította a Magyar Doktorandusz Közösség a mai kerekasztal középpontjába. Ahonnan jó sokfelé mozdultunk el.
Klánháború dúlt ma este a Főtéren a bokánkért és a szívünkért. És mi mind odaadtuk a maffiózó rappereknek, Ms. Dekadenciának, az angyali fiúknak és a jamaicai szívtipróknak egyaránt. Mert mindegyiküket egyetlen család, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara fogadta örökbe.
Van egy nő. Szeretem. Létezik egy elmélet, amely szerint az egész ma élő emberiség visszavezethető egyetlen ősanyára. Vagyis én, és te is, aki most ezt olvasod, mi mindannyian az ő leszármazottai vagyunk. Nem az egyetlen nő volt, aki abban az időben élt, az emberi fajnak ebben az időben akár 20 000 egyede is élhetett, de közülük egyedül az ő genetikai vonala maradt fent kizárólag nőági leszármazási sor mentén is. A vizsgálatok alapján ősanyánk mintegy 150 000 évvel ezelőtt, valószínűleg Kelet-Afrikában élhetett.
Ki gondolná, hogy van élet a föld alatt is? Elsősorban a biológusok, akik tudnak a vakondokról, a rovarokról és egyéb elbújni szerető állatokról. De van mégis néhány, erdőben botorkáló, jó ízléssel és jó szimatú kutyákkal segített embercsoport, akiket szarvasgombászoknak nevezünk. Na, ők tudják, hogyan kell élni a föld alatt, mert ismerik a szarvasgombák minden csínját-bínját.
Dinescu főz és szövegel péntek délután a TIFF-ház kerthelyiségében, Márkus Barbarossa János a partnere. A helyszínen már húsz perccel az esemény előtt szép számban jelen van a közönség, itt-ott még akad egy szék, de összességében tele van a kis kert. A segédek egy hatalmas üstöt igazgatnak középre, mellette egy asztalon egy óriási húsdarab hever.
Pap Für János angyalos, istenes és családos motívumokban gazdag verseit hallhattuk a Bulgakov irodalmi kávéházban péntek délután. A versek hatásáról sok mosolygó és merengő merengő arc árulkodott a közönség soraiban. A család és a múlt árnyai körvonalazódtak a költeményekben visszatérő elbeszélő révén, aki egy kisfiúként jelenik meg. Fellelhető az alkotásokban a jóságos anya, a gonosz apa, a segíteni akaró, ám folytonosan eltűnő és távolságot tartó Isten, aki angyalaival hoz reményt a kistagú család valóságába.
A Part sátor szervezésében a Mezőség világába pillanthattunk bele az „Ismerjük meg tájegységeinket” program által. Az említett tájegységet a széki vendégek képviselték, Filep Klára lányával, és annak osztálytársával mutatkozott be.
A 16-17. század kiemelkedő történelmi pillanatait az akkori nők szemszögéből tárták ma elénk a Bulgakovban. Mennyire részesei a magyar történelemnek a nők? – vetette fel Várkonyi Gábor történész, és csak akkor jövünk rá, mennyire provokatív az indító kérdés, ha saját történelmi tudásunkban számolunk utána, hogy a kiemelkedő alakok hány százaléka nő.
